Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1939
10 e miatt különböznie kell a fényt és meleget alkotó részecskékétől, mert az elektron stabil tengelye az a szögnek nemcsak R, hanem 4R fokai között is precedál. Tapasztalás útján is győződhetünk ugyanis meg arról, hogy amikor az elektron stabil tengelye az örvénylő valóság terjeszkedésének irányával esik egybe, amikor tehát BAD <£=O 0, akkor negatív elektromosságnak mutatkozik be. E helyzetéből R-nyi precessziója pillanatában negatív mágnességet, 2R-nyi precessziójában pozitív elektromosságot, 3R-nyi elfordulásában pedig pozitív mágnességet alkot. Az elektron stabil tengelyének egyszeri körmozgásában, azaz 4R-nyi precessziójában tehát elektromosságot és egyúttal mágnességet is alkot. Ezért mondjuk az elektron sugárzását elektromágnesesnek. Az elektron rezgő mozgása először tehát abban különbözik a fényt és meleget sugárzó valósági részecskékétől, hogy utóbbiaknak stabil tengelye csak egy derékszögnek (R), az elektroné pedig négy derékszögnek (4R) fokai között végez egy teljes rezgést. Az elektron egy rezgése alatt a tengely középpontja körül is megfordul, az előbbiéké pedig állandóan tartja megnyert elhajlását. A fényt alkotó részecskék precessziójuk gyorsaságának különbözősége szerint különböző színeket alkotnak, az elektron pedig precessziójának gyorsaságával arányosan növekedő potenciálkülönbséget kap. Másodszor a kétféleképen rezgő részecskék tömege és energiája között is van különbség. Az elektron ugyanis akkora energia közvetítésére alkalmas, amekkorára a fényt és meleget alkotó részecskék tudvalevőleg nem képesek. Mind a fényt, mind az elektromosságot alkotó részecskéket elemi valósági örvényekből alkotottaknak kell ugyan elgondolnunk, de míg a fényt alkotók csak bizonyos színeket mutatnak, addig az elektronok a közönbösödésük alkalmával fényen és melegen kívül még igen nagy értékű külső energiát is termelnek. A fény, sugárzó meleg és az elektromágnesség terjedési sebessége között különbséget eddigelé nem lehetett fölfödözni. Mindnyája ugyanakkora t. i. 300.000 kilométer (30X 10 1 0cm./ m p.) sebességgel látszik terjedni másodpercenkint. Ha ezt a tapasztalatot ténynek, azaz a valóságnak megfelelőnek fogadjuk el, és ezen fölül a sugaraknak X hullámhosszát is lemérhetjük, akkor a részecskéknek egy másodperc alatt végzett rezgésük £ számát is kiszámíthatjuk, mert egy hullámban tudvalevőleg számú részecske rezeg. Tehát akkor 3Y10 1 0 = X ' va?y n X= 3>< 1010c m W A természetnek sugárzó energiájáról alkotott szemléltető képünk — mint láttuk — némi világot vet a sugarakban rezgő tömegek nagyságára és precessziós sebességére is. Föltűnően mutatkozik ez be a chemiai atomok színképében. Az atomok színképe ugyanis általában többszínű vonalakból áll. E tényből arra kell szemléltető képünk alapján következtetni, hogy az atomokat különböző tömegű és precessziós sebességű részecskék alkotják. Alkotóik mindegyikének más a tömege, más a precessziós sebessége. Ezért alkot
