Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
71 rövidíteni. Ugyanis tüzelőszereink sűrű kinetikai energiáját tűzük melege, a vezetőkét pedig az elektromosság ritkítja meg átmenetileg, aránylag rövid időre. így válik a különböző halmazatú anyagban fekvő, óriási mértékben megsűrűsödött kinetikai energiának egy csekélyke része az ember hasznos munkásává. A kinetikai energiának objektív fogalmából következőleg a különböző nagyságú tömegeknek örvénylő szögsebessége négyzetes arányban növekszik vagy fogy. Mennél kisebbnek gondoljuk az anyagnak valamely tömegét, annál nagyobb szögsebességgel kell neki örvénylenie. Legnagyobb örvénylő szögsebessége van hát az eleminek gondolt anyagrészecskének. Érthető tehát a fizikának az a törekvése, hogy a természet minden jelenségét az anyag mozgásával kívánja értelmezni. Ebben a törekvésében azonban az embernek a természeti jelenségekről alkotott szubjektív fogalmai állnak minduntalan útjában. Szubjektív fogalmakat azért mégis kénytelenek vagyunk mindazokról a jelenségekről alkotni, amelyekben az anyag tömegei annyira aprók és sebességük annyira gyors, hogy érzékszerveink nem tudják őket látni, sem útjukban követni. A láthatatlan anyagi tömegecskéknek gyors mozgása érzékelésünkben egységes szubjektív képpé olvad össze, amelyben sem különálló anyagi részecskék, sem mozgásuk nem észlelhetők. Ilyen szubjektív képek az elektromosság és a mágnesség is. Olyanoknak látszanak, mintha az anyagtól és ennek mozgásától teljesen független és önálló jelenségek volnának. Ha az ember érzékszerveinek érzékenysége akkora volna, hogy a legkisebb energiacsomókat is láthatná és érzékelhetné, ha továbbá érzékelésünk a píllanatidőnél is rövidebb idő alatt keletkezhetne és szűnhetne meg, akkor szemünk az elektromosságot és mágnességet, de egyéb szubjektív jelenségeket is örvénylő mozgásban lévő apró energiacsomóknak láthatná, mégpedig annyiféle mozgásban, mint amennyit az ég csillagai sok ezermillió év alatt sem végezhetnek el. Érzékszerveink bizonyára abból a mozgó anyagból épültek föl, amiből az egész természet is van alkotva. Érzékszerveinkben tehát szintén kinetikai energiakicserélődés folyik le. Érzékelésünket ezért rezonáncia- jelenségnek is mondhatjuk. Bizony, másoknak látszanak a természet jelenségei, ha értelmünkkel, és másoknak, ha érzékszerveinkkel és fantáziánkkal tekintünk reájuk.*) *) Meghatott telekkel nyújtjuk át iskolánk mai és régi tanítványai számára a Ciszterci Rend nesztorának ezt a legújabb tanulmányát. SZÉKELY KÁROLY, c. középiskolai igazgató (született 1849. szept. 16.) közel fél századot töltött el az ifjúság nevelésével. Azóta való nyugalmi éveit is munkában tölti. Sokszáz, hűségesen ragaszkodó tanítványa bizonyára velünk együtt ad hálát az Úristen jóságos gondviselésének azért, hogy intézetünk egykor-volt, jeles fizika-tanárának ilyen fiatalos szellemi frisseségben engedte megérnie ÉLETE KILENC VENEDI К ESZTENDEJÉT! Az igazgatóság.
