Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
6* tus) szubjektív fogalmával szoktunk kifejezni. A szilárd és folyékony anyag a melegben és elektromosságban lefolyó átalakulásával csak alkalmasabb alakot nyer bizonyos munka elvégzésére, amivel aztán a benne fekvő kinetikai energiának egy csekélyke része az ember számára kiaknázhatóvá lesz. A meleg és az elektomosság szubjektív jelenségei tehát még emberies gondolkodásunkban is csak közvetítő szerepet játszanak a különböző nevekkel elnevezett energiák kicserélődésében és terjeszkedésében. Az energia megmaradásának elve értelmében azonban bárminő halmazállapotú egyenlő anyagi tömegek kinetikai energiája csonkítatlanul ugyanakkora marad. Akár táguljon, akár kisebb térre szoruljon is az anyagnak szilárd, folyékony vagy gázállapotú ugyanakkora tömege, tágulásának vagy összehúzódásának munkája minden esetben ugyanakkora. (Szikra.) Az imént előadottak megvilágosítására tegyük vizsgálatunk tárgyává az elektromos szikrában lefolyó halmazati és energiai változásokat. A szikra tudvalevőleg sűrített pozitív és negatív elektromosságok kölcsönös közömbösödésének jelensége. Ebben az energiakicserélődésben résztvevő elektronok kinetikai energiája okozza a szikrát. Ez az energia lazítja meg a dielektrikumnak (levegőnek, olajnak, üvegnek, stb.) molekulái közti kapcsolatot, vagyis a dielektrikumban halmazati és energiabeli ritkulást okoz és mint elektromosság eltűnik. A dinamikai ellensúlyú állapotukból fölszabadult dielektrumbeli molekulák sajátos sebességükkel melegség gyanánt mutatkoznak aztán be. Sebességük kinetikai energiájával molekulákat, esetleg atomokat is bontanak föl, azaz újabb halmazati és energiai ritkulást okoznak. Az elektromos szikrában tehát a sűrített elektromosság elektronai- nak kinetikai energiája azzal, hogy a dielektrum molekulái közti kapcsolatot meglazítja és fölbontja, halmazati és kinetikai energiai ritkulást okoz és mint elektromosság eltűnik, A dinamikai egyensúlyi állapotukból fölszabadult molekulák sajátos sebessége aztán melegség gyanánt mutatkozik be. Sebességük kinetikai energiájával molekulákat, esetleg atomokat bontanak föl, ami újabb halmazati és kinetikai energiaritkulás. Aztán miután a dielektrum kimozdított anyagrészecskéínek kinetikai energiája már másnemű energiává alakult át, e részecskék ismét visszatérnek szilárd állapotukba, vagyis halmazati és kinetikai energiasűrűsödés áll be, lassankint tehát a meleg is eltűnik. Ez történik a szikra minden helyén. A szikra fénye az egymásba ütköző molekulák magasfokú melegétől származik, amelyben a molekulák izzásba jönnek és láthatóvá teszik az energia terjeszkedésének útját. Erről pedig a molekulák nagy sebességére (szögsebességére) lehet következtetni, amiben igazolását látjuk annak a föl* tevésünknek, amely szerint a mozgó anyag kinetikai energiája legsűrűbb a szilárd testekben, 5*
