Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
Werner Adolf dr., zirci apátúr. Megrendült lélekkel írjuk le: Werner Adolf, zirci apátúr, a mi kegyes, jó atyánk meghalt. Nemcsak mi siratjuk, elárvult rendi fiai s a reánk bízott ifjúság, hanem sokan egykori tanítványai is, kiket odaadó szeretettel nevelt és gondozott. De az egész magyar társadalom is gyászolja a kiváló szerzetest, a lánglelkű nagy nevelőt, a kiváló hazafit. Most, hogy emlékedet felidézzük, szivünk sajog a fájdalomtól, mert tudatára ébredünk, hogy nem halljuk többé jóságos szavad csengését, nem érezzük többé szelíd, atyai tekinteted simogató melegségét. Azonban keresztény hitünk nem torpan meg a halál láttára, mert tudjuk, hogy ez az utolsó napod egyúttal az örökkévalóság születésnapja számodra. Mert a lélek nem ismer halált, hanem csak új lakást kap, „vita mutatur, non tollitur“. A mi szemünkben a halál az utolsó életjelenség itt a földön, de a lélek számára új élet virradata, mert az tovább él. Hiszünk rendületlenül a túlvilágban, hol minden igaz megkapja az élet hervadhatatlan koronáját, s ezért vállaljuk örömmel a földi küzdelmes harcot a győzelem reményében. Te túl vagy már mindezeken, szeretett apátúr, Te már hazaérkeztél. Fogadd e fiúi megemlékezésünket kegyesen, melyet mint szívvirágokat helyezünk el a zirci apátsági templomban levő végső nyughelyeden. Werner apátúr a kötelességteljesítés hérosza volt. Utolsó lehelletéig munkában volt, pedig súlyos kór emésztette életerejét, de nagy lelke hősies akarásával mindhalálig állott a vártán s végezte rendje kormányzásának nehéz feladatát. A Mors Imperator már ott leselkedett körülötte, halkan odalopódzott mögéje s egy fagyos téli reggelen a munkaasztalánál dolgozó galambősz főpap vállára tette csontos kezét. A szív egyszerre fáradtan, erőtlenül kezd kalimpálni; a lélekzés ki-kimaradoz, szaggatottá válik. A szellemi központ, a lélek finom műszere nem kap elegendő vért. Elborul a lélek világa, a szervezetet kormányzó akarat megszűnik. Az életláng még egy utolsót lobbanva kialszik és a szerető, drága, nemes szív nem dobog többé.