Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
50 kinetikai energiájából állott elő. Ebben pedig mint folytonosan változóban sem állandó tömeg, sem állandó állapot nincs és nyilván nem is lehet. Alapfogalmunkból folyó eme megállapításunk ellenére a természet- tudományok szemléltetés végett mégis bizonyos anyagi alakulatoknak legalább ideiglenesen hosszabb-rövidebb ideig tartó állandóságot és önállóságot szoktak tulajdonítani. Az ideiglenesen állandóknak gondolt alakulatokban ugyanis az anyag örvényei annyira bonyodalmasán szövődnek össze, hogy alkotóik örvénylését külön követni nem tudjuk. Önállóknak pedig azért kell az ilyen alakulatokat gondolnunk, mert örvénylésük az anyag többi örvényeitől függetlenül látszik lefolyni. Alábbiakban kinetikai energiacsomóknak fogjuk ezeket az ideiglenesen állandóknak és önállóknak gondolt alakulatokat nevezni, mert a mozgó anyag kinetikai energiája bennük kibogozhatatlan csomókban van megsürűsödve. Az energiacsomók bizonyára elemi anyagörvényeknek kölcsönös kapcsolódása folytán jöttek létre. Kinetikai energiájuk abszolút értéke azonban kiszámíthatatlan. Fönti számításunk eredménye csattanós bizonyságot tesz arról, hogy a kinetikai energiacsomókban az örvénylő anyag kinetikai energiája sűrűségének legélénkebb fantáziánkat is megcsúfoló nagynak kell lennie. A kinetikai energiacsomók kiváló szolgálatot teljesítenek a természet- tudományokban azzal, hogy ideiglenesen áthidalják azt a szakadékot, amely az anyag folytonossága és érzékelésünk tényei között tátong. A természet- tudományok mindegyikének van szüksége kinetikai energiacsomókra. Ilyenekül használja a csillagászat az ég fénylő csillagait, a fizika a földi testeket, a chemia az atomokat, a biológia a sejteket, chromoszomákat, stb.-t. Más tudományszakok ismét másokat. Az exakt tudományok fejlődésével a kinetikai energiacsomók száma egyre nagyobbodik. Az újonnan alkotottak közé tartoznak a hormonok és vitaminok. Nekünk az elektromos jelenségek értelmezése végett az elektronnak nevezett kinetikai energiacsomóra lesz szükségünk. Mielőtt az elektronnak az elektromosságban viselt szereplésére áttérnénk, jegyezzük meg, hogy jóllehet a sztatika fogalmai nem illenek ugyan bele a mozgó anyag világába, szemléltetés végett, amint eddig, úgy ezentúl mégis többször kell rájuk hivatkoznunk. Ugyancsak szemléltetés végett szükségünk lesz arra is, hogy az anyagban a folytonossága ellenére is elemi részeket, elemi örvényeket tegyünk föl, amiknek kapcsolódása folytán gondoljuk a nagyobb örvényeket származottaknak. Sűrűségen azonban mindenkor kinetikai energiasűrűséget, nem pedig anyagsűrűséget kell értenünk. Végül habár az anyag mozgása nagy és kicsiny tömegeiben egyaránt tér- belileg örvénylő, a sebessége pedig mindenkor szögsebesség, szemléltetés végett azt mégis gyakran csak haladónak vagy csak forgónak tételezzük föl. (Elektron.) Az elektron fölfödözése Hittorf és Plücker (1868)
