Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938

49 testek anyagát és a láthatatlan éteranyagot is rugalmassá és a kinetikai ener­gia továbbítására alkalmas közeggé teszi, még pedig átalánosságban terjedési sebességgel, [Utóbbi képletben s a közeg rugalmassága, d pedig a közeg sűrűsége, amely az egyenletesen sűrű anyagban az egység.] _____ C- C2 Tehát C= V-m«> amiből m=------és to=-------. ' Tzw 7zm Ha most a forgó anyagrészecskének m tömegét egy elméleti /i tö­meggel helyettesítjük, amely az anyagrészecskének valóságos tömegét magá­ban egyesíti és tőle egységnyi távolságban kering со szögsebességgel, akkor it-пек kinetikai energiája nyilván ugyanakkora lesz, mint amekkora a való­ságos m tömegé és helyettesítheti azt. A fizika tehetetlenségi nyomatéknak nevezi í<-nek kinetikai energiáját. Fejezzük aztán ki a tömeget a köbtar­talmával, akkor a forgó anyagrészecske <o szögsebességére is kapunk egy mennyiségtani kifejezést. U. i. az r sugarú gömb tehetetlenségi nyomatéka : 2 4 .8 5 (-у 7tr3)r2=-^ 7tr5=fi vagyis a forgó anyagrészecskének tömege, követ­kezőleg a szögsebessége 15 c2 87t2r5 Ha már most ezzel a tömeggel és szög­il(jj 2 sebességgel számítjuk ki az anyagrészecskének ——— kinetikai energiáját, Cd azt óriási nagynak fogjuk találni. Például, ha az anyagrészecske r sugarát 10-iscm.-nek tesszük föl, akkor a tömege közel 2» 10-65 gr. cm2, az <n szögsebessége közel 2 x 1085 sec-1, a kinetikai energiája pedig közel 2* 10105 erg. Ugyanennek а ц tömegnek a kinetikai energiája, ha csak haladó moz­gást végezne a fény sebességével, az mintegy 4 x 10—18 erg, vagyis egy erg- nek csak a 4 trilliomod része lenne. Ha pedig az anyagrészecskének gömbi sugarát az imént föltettnél még kisebbnek tesszük föl, akkor a forgásának szögsebessége és kinetikai energiája az imént kiszámítottnál is nagyobb, a haladó mozgása pedig még kisebb lesz. (Kinetikai energiacsomó.) Annak a szubjektív gondolkodá­sunknak, amely szerint a látható, tapintható testekben az anyagot, nem pedig az anyag kinetikai energiáját véljük érzékelhetni, egyenes következ­ménye, hogy benne valamelyes változatlant kívánunk fölfödözni. Régtől fogva föl is bontjuk a testeket alkotó részeikre és csakugyan egyre egysze­rűbb anyagféleségeket, chemiai elemeket találunk bennük. De bármeddig folytatjuk is fölbontási műveleteinket, olyan változatlan őselemre, amelyből minden chemiai elemünk előállott, nem találunk és soha nem is találhatunk, mert a természetnek minden létezője nem valamely változatlan, önmagában tehetetlen őselemből, hanem a lényegében ismeretlen valóság mozgásának 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom