Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
38 nem képes folytonosan dolgozni, véges lévén ereje, amely csak meghatározott munkához szabott; ugyanígy van ez a lelket illetőleg is, melynek ereje is véges és csak bizonyos teljesítményekhez méretezett. Ezért, mikor a neki megfelelő mód felett való tevékenységre törekszik, akkor gyötrődik és fárad, különösen azért, mivel a szellemi munkából a test is kiveszi a részét, amennyiben tudniillik az értelmes lélek azon erőket használja fel, melyeket a test szolgáltat . . . Amint pedig a test fáradtsága elmúlik a test pihentetésével, ugyanúgy kell, hogy a lelki fáradtságot is a lélek pihentetésével szüntessük meg." Majd a 4. a-ban ezeket mondja: „Minden, ami az emberi dolgokban észellenes, az bűnös. Már pedig észellenes az, ha valaki mások számára tűrhetetlen, sőt mások tisztes szórakozásával nemcsak hogy nem törődik, hanem egyenesen azt tönkre is teszi . . . Akik a játékot megvetik, sőt mások jókedvének ártalmára vannak, azok bűnösök, durvák és faragatlanok." Ezzel kapcsolatban felmerül a túlterhelés kérdése is. Mivel az iskola követelményeit a közepes tehetségű átlagemberhez intézi, azért az ezen átlagon alulmaradok csakugyan keserves küzdelemmel tudnak csak lépést tartani, főleg ha egyéniségükkel egészen ellenkező, lelkűknek nem kedves tantárgyakat kell magukba gyömöszölniök. Ez az egyéniségükön elkövetett erőszak az, ami kifárasztja testileg és lelkileg a tanulót, és bizonytalan erejű és jelentkezésű energiáját sokszor az utolsó cseppig kimeríti. A túlterhelésnek tehát ez az egyik főoka és nem a túlsók munka. Ezek mellett még a fejlődő szervezet egyéb sok nehézsége is hozzájárul a lelkiéletet túlfeszítő állapotokhoz. Éppen ebből a leverően keserves lelkiállapotból és a mozgásra szinte képtelen testi petyhüdtségből mi ragadja ki az ifjút, honnan szerezzen új energiát gyengülő szervezetének, honnan kapjon új lendületet a munkához, mi segítse át a holtponton, ha nem a társai közt való felüdülés, a gondtalan játék? Ne gondoljuk ugyanis, hogy a folytonos jóraserkentő, hosszabb vagy rövidebb buzdítások sokáig hathatnak a fásult kedélyű gyermekekre. Másik kifogás. Ezzel csak a sportőrületet növeljük az ifjúságban. Erre nagyjában megfeleltünk az előbb. Röviden csak azt lehet mondani, hogy ez anomália csak azoknál áll elő, akik a rendszeres testnevelési foglalkozásba nem jöttek bele. A rendszeres foglalkoztatás mellett ez a kinövés csak csökken. Olvassuk el dr. Marczell sorait a Bontakozó Elet IV. k. 196, o.: „Az ifjúság életében nagy szerepet játszik a torna, a sport. Akárminek nevezzem a testedzés módszerét, mindenik építője az ifjúságnak. Örömet okozó. Akkor, ha maga az ifjú tud eredményt elérni, akkor is, ha mások sportolásáért lelkesedik. Figyeljük csak meg, hogy milyen nagy ambícióval vesz részt az edzésen az ifjú, hogy egy-két versenyen jobb eredményt érhessen el, Aki az ilyenkor felszínre kerülő nagy versenylázt
