Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
36 mehet ez az úszószakosztály felhasználásával. Hasonlóképen még a két első osztályban meg kell tanítani a kis diákokat a ladikban evezni és a legszükségesebb vízrendészeti szabályokra. Hozzá kell szoktatni már az első osztályban a tanulókat a vízen való viselkedéshez, meg kell ismertetni őket a veszélyekkel, mert ez a legjobb eszköz a szerencsétlenségek megelőzésére. Tapasztalat mutatja, hogy e téren az ifjúsággal foglalkozni és eredményt elérni nem nehéz. Az V. osztályban már a palánkos hajókban való evezésre kell szoktatni a fiúkat. Az ilyen tervszerű foglalkoztatás mellett a szervezet egészségesen fejlődik és állandóan rugalmas kondícióban marad, mely megakadályozza az esetleges megerőltetéseket. Még azt is meg kell említenem, hogy ezek a foglalkoztatások nem szorítkozhatnak csupán a jobb időkre. Télen, ha nem lehet korcsolyázást vagy egyéb szabadtéri sportot űzni, akkor jó lenne a tornatermet igénybe venni. Mert gondoljuk meg, hogy különösen télen szorulnak rá legjobban a fiúk a rendszeres mozgásra, mivel sokat kénytelenek a szobában tartózkodni. Egy szülő így jellemezte ezt az állapotot: „Télen ezek a gyerekek egészen legyengülnek, kifehérednek, az élet szinte visszahúzódik bennük. Az az érzése az embernek, hogy egészen áttetszőek lesznek.“ Ezen az állapoton is jótékonyan segíthetne a rendszeres délutáni foglalkoztatás. A mulasztási statisztika, azt hiszem, erősen megcsökkenne és a tanulók munka- képessége észrevehetően növekedne. A délutáni foglalkozást zavarhatják egyes ifjúsági körök. Mivel azonban mindenkinek nem kötelező az itt való megjelenés, azért az egyesületi munka nem sok nehézséget támasztana, mert minden napra juthatna kb. háromnegyed osztály. Aztán meg az ifjúsági egyesületek életét is figyelemmel kellene kísérni és csak olyan egyesületet hagyjon életben az igazgatóság, mely valóban szükségesnek látszik, és ne engedtessék meg, hogy egyes alakulatok csaknem ugyanazon gyakorlati célt valósítják meg, mint egy másik erősebb egyesület, mégis némi színezéssel jogot szereznek maguknak arra, hogy más egyesület életét bizonyos fokig keresztezzék. Első a közérdek és aztán, ha marad mód és lehetőség, akkor jusson szóhoz az egyéni próbálkozás. Ez a szempont különösen fontos olyan gimnáziumban, ahol a diákság létszáma nem nagy. A kis létszámú intézetben a sok egyesület zavarja egymást, mert csaknem mindegyikben ugyanazok a számottevő tagok, aminek aztán az a rossz következménye, hogy komolyabb munkát seholsem lehet elérni, mert a tanulók szorítása túlterhelést okoz. III. Nehézségek. 1. A délutáni foglalkoztatás sok időt vesz el a tanulási időből. Elgondolásom ellen szól az a tény, hogy a tanulók eddigi elfoglaltsága mellett is igen sok kívánni való marad még tanulás szempontjából,
