Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
i *29 E vélemény félreismeri elgondolásomat és felületes szemmel nézi a mai sportéletet. Elgondolásom a tervszerű foglalkoztatás, az ifjú szervezetnek állandó gyakorlása, erősítése, amit legszebben Frei fejez ki a Landerziehungsheime c. könyvében a következő szavakkal: „Az ifjúságnak a mozgó játékokat és sportot megtiltani vagy mechanikus tornával pótolni annyi, mint a testi fejlődés legjobb és legtermészetesebb eszközeit megvetni.“ A mai testnevelés még mindig nem tudja megadni ifjúságunk szervezetének a szükséges foglalkoztatást, még kevésbbé azt, hogy arra is rászoktassa, hogyan kelljen sajátmagának teste egészségét óvni és megtartani, mert a testnevelés még ma is Pestalozzi téves elveire vezethető vissza. Sok ugyanis itt is az előírt követelmény, mely mellett sokszor elsikkad az élet kívánalma, mint mondja Wiget: „Idevezet módszeres dolgokban mindenkor valamely elv egyoldalú keresztülvitele." Mennyiben valóság a sportőrület? Ezt annyiban látom, hogy egyesek agyonhajszolják magukat bizonyos teljesítmények reményében, vagy megelégszenek azzal, hogy a Nemzeti Sport hasábjain megjelenő neveket és eredményeket jobban tudják, mint a történelmi vagy egyéb adatokat, végül megelégszenek azzal, hogy mások teljesítményeinek dicsőítésében kiéljék sportszenvedélyeiket. Ez csak azért van, mert a tömegfoglalkoztatás eredményeként még a legtöbben nem értették meg a testnevelést és annak gyakorlását nem alkalmazták magukra. A gyakorlati rászoktatással többre fogja mindenki becsülni szervezeti egészségét, mint a sportrovatok adatait és a túlhajtásnak is gátja vettetik. A sportőrület hangoztatóinak és azoknak, akik ifjúságunkat féltik a sport túlhajtásától, figyelmébe ajánlom Rudolf Martin elgondolását, melyet a Körpererziehung. Jena, 1922, c. munkájában ad, s melyet a következőkben foglalhatunk össze : A testgyakorlatok fejlesztik a tettre való készséget, az akaratot, a kezdeményezést, a gyors elhatározás képességét, a bátorságot, a kitartást, de az intellektuális képességeket is. Az érzékek fejlesztésével tökéletesebbé tesszük a felfogást, hiszen érzékeink a lélek kapui, a figyelmet, az emlékezetet, a gondolkodás gyorsaságát, a találékonyságot, az érzelmeket, a lelkesedést, az önérzetet, a szolidaritást, barátságot, együttérzést, összetartást. De hatnak a testgyakorlatok a jellemre is, mert a fáradalmak elviselésére szoktatnak, a türelemre, erőfeszítésre, továbbá értékes erények fejlődését mozdítják elő, minők: az illedelem, szemérem, a pontosság, az engedelmesség, a rendszeretet, a kötelességtudás, a lelkiismeretesség, a munkakészség és munkaszeretet, az erkölcsi bátorság és önuralom. Mindezek oly tulajdonságok, melyek az egyén értékét, s ezzel együtt a nemzeti erőt gyarapítják, s az egyén és a nemzet haladását és művelődését előmozdítják.
