Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1938
97 tetőre, amelynek gerincén gyalog mentünk végig, közben két kilátótoronyban is élveztük a csodás kilátást. Be lehetett látni innen az egész Mecsek hegységet. Délben a Nendtwich-féle dömörkapui menedékházban üdültünk fel. A délután a játéké és turisztikáé volt, melynek kedvezett a kitűnő idő is. Alkonyat felé fájó szívvel hagytuk el a gyönyörű hegyvidéket, s azon reményben intettünk búcsút a ködbe vesző városnak, hogy még ide visszatérünk. E helyen is hálásan köszönjük Hang Dániel dr., ny. ciszt. r. tanár úrnak sok-sok fáradozását, mellyel nekünk ezt a két napot felejthetetlenné tette. A Katolikus Középiskolai Főigazgatóság elnök-főigazgatójának 909— 1938—39 E. sz. rendelkezése a cserkészeknek a felszabadult Felvidéken tartandó ünnepségekre háromnapi szabadság adását engedélyezte. A Magyar Cserkészszövetség ugyanis tanújelét akarta adni a felvidéki cserkészek iránt érzett nagyrabecsülésének, mivel a cserkészet volt az egyik olyan csoportosulása az ifjúságnak a 20 évig tartó idegen megszállás alatt, mely az anyaországhoz való ragaszkodását törhetetlenül ápolta. A Magyar Cserkészszövetség gárdaegységeket küldött az egyes központokba az ottani cserkészek átvételére. Kassára 500 cserkész ment dec. 4—5—6-ára. Ez egységnek volt 20 bajai cserkész is a tagja Barta Lénáid, r. tanár, vármegyei cserkészfőtitkár vezetésével. Zuhogó esőben értek Kassára cserkészeink, de a hazatérő cserkészek barátságos és meleg fogadtatása elfelejtette velük az eső kellemetlenségét. Az állomáson lefolyt rövid üdvözlés után zárt csoportokban vonultak be a kassai cserkészekkel a városba, ahol rövid ismerkedés után elszállásolták a vidékieket. Utána a Katolikus Legényegylet termében ünnepélyesen átadták a Szövetség zászlóit és ajándékkönyveit az egyes csapatoknak. Másnap közös ünnepség keretében hódoltak a Nagyságos Fejedelem emlékének, majd megtekintették a székesegyházat, a várost, a dohánygyárat, a fémipar-iskolát, a villanytelepet. Mindenütt a legnagyobb barátsággal és szeretettel fogadták őket. Itt külön köszönetét kell mondanunk Borbiró Ferenc dr., főispán úrnak és Tiszavölgyi György, p. ü. titkár úrnak, kik jóindulatú támogatásukkal és szíves kalauzolásukkal tették kedvessé és felejthetetlenné a kassai látogatást. Sajnos, rövid egynapi tartózkodás után el kellett hagyni azt a várost, melyen még ott látszottak ugyan az idegen uralomnak nyomai, de amely városnak lakosságát boldoggá tette a visszatérés öröme és a magyarság jövőjébe vetett hite. Visszautazás alkalmával Budapesten töltöttek egy délelőttöt, megnézték a belvárosi plébániatemplomot, majd elsétáltak az országházáig, melyet szintén megnéztek, aztán megtekintették a Szent István-templomot, majd hazautaztak Bajára, 7
