Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937
- 34 — bennük résztvevő elemi éterörvényeknek számát, irányát nem ismerjük. A bennük örvénylő éter mennyiségéről és sebességéről sincs tudomásunk, következőleg kinetikai energiájuknak abszolút értéke is kiszámíthatatlan. Róluk csak azt állapíthatjuk meg, hogy bennük az anyag kinetikai energiája nagy mértékben van megsűrüsödve és legfölebb még annyit, hogy ha stabil tengelyük van, akkor egymással csakúgy kapcsolódhatnak, miként az elemi éterörvények. Azonban akkor, amikor eredő forgó tengelyük labilis, csak összeverödéssel halmozódhatnak föl nagyobb tömegbe, miként például a homok a folyóvíz örvényeiben. A csillagászatban használatos energiacsomók, a világító csillagok nagyobb tömegei valójában kisebb anyagrészek összeverődése folytán jöttek létre. A hullócsillagokban szemünk láttára foly le ez a jelenség. Az amorf anyag szintén stabil tengelyt nélkülöző energiacsomók összeverődött tömege. Önállónak látszó minden érzékelhető létezőben egy-egy energiacsomót kell látnunk, amelyben nem az anyag, hanem az örvénylő anyagnak kinetikai energiája van megsűrüsödve. Legsűrűbb energiacsomók a fizikai és égi testek, kevésbbé sűrűek a folyadékok és gázak, legkevésbbé sűrű az éter. Az éter energiasűrűsége annyiszor kisebb az érzékelhető anyagénál, mint amennyiszer a terjedelme nagyobb utóbbiakénál. Az érzékelhetetlen éter örvénylését az ég csillagainak látható mozgása árulja el nekünk. Nem láthatóan foly az le a kezünk ügyébe eső, érzékelhető létezők atomaiban és molekuláiban. Objektiv fogalmainkkal vázolható képünkben érthető lesz, hogy az égi testeknek nem ritkán óriási tömegei a velük azonos anyagsűrűségű, de igen csekély energiasűrűségű éterben csaknem akadálytalanul mozoghatnak. Szintén érthető lesz, hogy a Napnak nagy éterárama a vele azonos irányban forgó bolygókat közel ugyanabban a síkban hajtja egy közös középpont, t. i. a naprendszer éterörvényének középpontja körül. Jegyezzük itt meg, hogy éteráramokon valójában a kinetikai energiának terjeszkedését kell mindenkor érteni. A hullámzó folyó vízben szintén a víz hullámzása kinetikai energiájának terjeszkedését látjuk egyre táguló körökben. De a láthatatlan éteranyag körében csak azokról az éterörvényekről és kinetikai energiájukról vehetünk tudomást, amelyekben érzékelhető anyagi testek úsznak. Képünkben érthető lesz az érzékelhető anyagi tömegek kölcsönös nehézkedésének, a gravitációnak jelensége, amely nem egyéb, mint a tömegek felé áramló éternek (az éteren terjeszkedő energiahullámoknak) nyomásától származó nyomáskülömbség. [Utóbbi nyomásról részletesebben számol be a bajai gimnázium 1935—6, évi Értesítője a 21. o,-on,]
