Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937

- 22 ható. Ha pedig ezt a szétbontási műveletet gondolatban tovább folytatjuk, végre is fölbonthatatlan, egyszerű, tehát egynemű anyagra kell jutnunk. Bontási művelettel ugyanis a valóság nem semmisülhet meg. Tételünk nyilván megfordítva is érvényes: az anyagi természet minden tárgyaival együtt valamely egyszerű és egynemű valóságból, az anyagból állt elő.

Másodszor megállapíthatjuk, hogy a természet és benne minden létező folytonos változásnak van alávetve. Tapasztaljuk ugyanis, hogy az anyag az érzékelhető testekben majd fölhalmozódni, mintegy megsűrűsödní, majd ismét részekre bomlani, megritkulni látszik. Az anyag látszólagos sűrűsödésének és ritkulásának jelenségét föltűnően figyelhetjük meg a növények és állatok azaz a szerves létezők körében. A magból kikelt növényben és állatban az anyag bizonyos határig fölhalmozódik, e határon túl aztán megkevesbedik, a halálukban pedig szétesik. De ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg a szervetlen létezők körében is, habár itt az már kevésbbé feltűnő. Egyszóval tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy az egyszerű és egynemű anyag sokszorosan változó alakban mutatkozik be nekünk.

Harmadszor megállapíthatjuk, hogy a természet jelenségeiben tapasztalt változásoknak oka a mozgás. Önállóan létező mozgás azonban nincs a természetben, mert a mozgás mindenkor az anyaggal kapcsolatban, tőle elválaszthatatlanul nyilvánul meg a természetben. A mozgás nem önálló természeti jelenség, nem olyan valóság (realitás) mint az anyag. A mozgás az anyagnak tulajdonsága. A mozgást az anyagtól csak a fantázia választhatja el. A való természetben nincs önálló mozgás anyag nélkül, de mozgás nélküli anyag nincs benne, mert abszolút nyugalomban lévő anyagi létezőt a természetben nem ismerünk. A relativ nyugalomban lévő testek alkotórészei tudomásunk szerint szintén mozgásban vannak. Ennélfogva tárgyilagosan megállapíthatjuk, hogy a természet jelenségeit a mozgó anyag hozza létre. A mozgó anyagot csakolyan természeti adottságnak kell elfogadnunk, mint magát az anyagot. A mozgó anyagon folynak le azok a jelenségek, amelyekkel a fizika foglalkozik. Az anyagtalanoknak gondolt szellemek és jelenségeik nem tartoznak a fizikai tudomány körébe.

Negyedszer megállapíthatjuk szintén tárgyilagosan, hogy az anyag természetes mozgása térbeli, azaz három dimenzióra kiterjedő örvénylő. Az anyagnak közönséges megfigyeléssel megállapítható haladó, forgó és rezgő mozgásai valójában az anyagi örvényeknek csak alkotórészei és mint örvényrészek nem is folyhatnak le szabályos mértani vonalakban. Más szóval: az örvénylő anyag körében nincsenek egyenesvonalban, körben vagy más mértani vonalpályákban lefolyó szabályos mozgások. A megfigyelhető három mozgást az örvénylő mozpás már magában foglalja, mert hiszen a mozgó anyag bármely örvénye középpontjában forgó, a kerületében körívben haladó, a stabil tengelyében pedig rezgő mozgásban van. Önálló természeti