Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1937

20 — hatatlan ! Emléked él diákjaid szívében, akiket megigézett legszebb éneked, az Örök szeretet : „Éleszti-szítja ez áldott tüzet Szolgálólánya : az emlékezet. Olajja ennek el nem fogy soha, Amig csak áll a szívek temploma S ha ez bezárul, nyit nekünk eget, — Isten bennünket a keblére von — S tanárt tanítvány véle egybe fon : A szeretet, ... a szeretet." * Most pedig a Te szürke kis íródeákod is leteszi pennáját. Odateszi sírodra, mint egyszerű szál virágot, de hálája harmatkönnye rajta, de a fel­támadás napfénye rajta: „A lélek él, találkozunk!" Deáki Sándor dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom