Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1936
sorban jegyezzük meg, hogy a nemeuklideszí mértanok igazolásukat szintén a tapasztalon nyugvó euklideszi mértantól nyerik. Habár az imaginárius számok és a nemeuklideszí mértanok nem az emberi értelemnek, hanem a fantáziának szüleményei, minden groteszkségük ellenére mindnyáját mégis mint az emberi művelődés nívója emelkedésének biztos zálogait, a tudomány kincstárának becses értékei közé kell számítanunk. A matematikusok költeményeinek lehet azokat tekinteni, amiket ép- úgy meg kell becsülnünk, mint ahogyan megbecsüljük a szépeszmék világa költőinek alkotásait. A fantáziának a mennyiségek tudományában viselt szerepléséről térjünk most át a fizikai tudományban elfoglalt szerepére. III. Fizika. — Legelemibb megfigyelésünk szerint a való természet minden jelensége anyagon, térben és időben foly le. E megfigyelésünkből következik, hogy a természeti jelenségeknek fizikai értelmezése és a fizikai tudomány biztos alapjának megvetése végett az anyagnak, a térnek és az időnek fogalmát kell mindenekelőtt szabatosan meghatároznunk. a) Az anyag. — Kétségtelenül igaz, hogy emberi testünk úgyszintén a körülöttünk levő minden test is valamely valóságból (realitásból) van fölépítve. E valóság különböző tulajdonságokat árul ugyan el, annyit azonban habozás nélkül meg kell engednünk, hogy ennek a realitásnak létezése nélkül a testek nem létezhetnének. Ha a testeket alkotó realitásnak különböző tulajdonságaitól eltekintünk, ha róluk a különböző tulajdonságukat absztra- háljuk és csak létezésük fogalmát tartjuk meg, akkor ezzel az eljárással az anyag fogalmát állapítottuk meg. Az anyag szóval tehát azt fejezzük ki, hogy az az érzékelhető testeknek, az érzékelhető világnak az alapja, mintegy anyja, matere, amiből a matéria szó származott. Az anyagnak az imént adott meghatározásával a fizikai tudomány megelégszik. Az egyes testeket alkotó anyagnak a mennyiségét, megkülönböztetésül az egész anyagi világot alkotó anyag mennyiségétől tömegnek mondja a fizika. A tömeg mekkoraságának meghatározása végett tudvalevőleg a grammot, az egy köbcentimeter 4 Celsiusfokú tiszta víznek a tömegét használjuk tömegegységnek. E megállapításunkban a testek tömegét abszolút mennyiségnek kell tartanunk. Igaz ugyan, hogy a rádioaktivitás általánosítása esetében a testek tömegét nem lehet változatlannak, tehát abszolútnak sem mondanunk. A rádioaktivitás miatt előálló tömegváltozást azonban, főleg az eddig nemrádioaktivaknak ismert testekben a csekélysége miatt elhanyagolhatónak vehetjük, ami miatt a tömeg abszolút voltáról nem kell lemondanunk és értelmünk is elfogadja azt a fizikai tudomány végcélja miatt. Bárminő helyzetben, bárminő mozgásban legyen is valamely test, a tömegét változatlan mennyiségnek kell tartanunk a fizikában. Csak a közeg, amelyben a test mozog, okozhat esetleg rajta változást. A tömegnek a test se- 14 -
