Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1935
5 föltenni. A hidrogén atomának a tömege azonban még közel 2Ö00-szer nagyobb, mint az anyagi testekről levált elektroné, amely eddigelé mint legkisebb anyagi részecske ismeretes és mindenkor azonos tulajdonságokat mutat bárminemű testről vált is le. Fogadjuk hát el egyelőre az elektront ama föltevéses alapanyag egy elemi részecskéjének és toldjuk meg e föltevésünket azzal, hogy az elektron nemcsak az érzékelhető testeknek, hanem a nem érzékelhető éternek is egy elemi részecskéje, akkor e feltevéssel áthidaltuk azt a szakadékot is, amely az érzékelhető testek és az érzékelhetetlen éter között tátongott. E föltevés elfogadásával mondhatjuk, hogy az éter is anyag, vagy ha az érzékelhető testeket az éterről kívánjuk elnevezni, azt is mondhatjuk, hogy az érzékelhető testek étertestek, t. i. az éternek alább meghatározandó módosulatai. E két kifejezést nyilván azért cserélhetjük föl, mert föltevésünk értelmében az anyag és az éter fogalmai egybeesnek. Az éter. — Lássuk most minő tulajdonságokkal kell az étert fölruháznunk, hogy célunknak megfeleljen. Legmegfelelőbbnek látszik az étert valamely folyadékszerű anyagnak föltételeznünk, amelynek legkisebb térfogatrészei haladó és forgó mozgásban és egymással közvetlen érintkezésben vannak. Ez Thomson W, (Kelvin lord) girosztatikus étere. E föltevés szerint tehát, mig a közönséges folyadékok molekuláit és atomait hézagok választják el egymástól, bizonyos távolságban állnak egymástól, addig a girosztatikus éterfolyadék elemi részei között nincsenek hézagok. Az éter folytonos folyadék. Az éternek tulajdonított eme folytonossági mivolta alkalmassá teszi azt a világtérnek és az atomközöknek tökéletes betöltésére és az üres tér fogalmának, ezt az elvonással alkotott geometriai fogalmunknak a való világból kizárására. Haladó és forgó elemi részei pedig alkalmassá teszik azt az anyagvilág összes energiáinak fölvételére, a sugárzót sem véve ki. Sűrűsödéssel és ritkulással származó longitudinális hullámok éterünkben ugyan nem jöhetnek létre, mint az érzékelhető testekben, mert szomszédos elemi részei közvetlen érintkezésben lévén, nem közeledhetnek jobban egymáshoz. Éterünk sem meg nem sűrűsödhet, sem meg nem ritkulhat. Transzverzális hullámok azonban keletkezhetnek benne elemi részeinek pörgetyűszerü forgása miatt. Szabad tengelyük u. í. rezgőmozgást végezhet, ha reá olyan erő hat, amely azt az irányából kitéríteni igyekszik. (34. o.) Ebben az esetben a forgató erő precessziós mozgásba hozza az elemi éterrészecskét, amely azt ugyancsak precessziós mozgással a vele szomszédos részecskékkel közli. A fölsorolt tulajdonságokkal fölruházott éter alkalmasnak fog mutatkozni az atom keletkezésének, az égitestek mozgásának és a gravitációnak értelmezésére is. Az éter sűrűsége. — Ha egyelőre már elfogadtuk az elektront az éter legkisebb térfogatrészének, akkor módunkban van az éternek egy újabb sajátságával, a sűrűségével megismerkedni. Mindenekelőtt azonban állapítsuk
