Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934

Hálásan említjük végül, hogy a szülői érdeklődés a fogadó órákon sűrű és beható. így biztosítva van az együttműködés a szülői ház és az iskola között. Sőt a tanulók közül is sokan föl-fölkeresik bizalmas szívvel tanáraikat és készséggel hallgatják tanulmányi és lelki ügyekben tanácsaikat.

8. Valláserkölcsi nevelés. Ismételjük a már sokszor elmondottakat. Intézetünk valláserkölcsi nevelő munkája a Ciszterci Rend ötven éves bajai és több mint száz éves tanítórendi hagyományában gyökerezik. Mindaz, amit új viszonyok, különböző korok szükségletei magukkal hoznak, a régi bevált és megszeretett intézmények, keretek és formák között helyezkedik el. A megújult s megnagyobbodott intézet is több lehetőséget ád a vallásosnevelő munkásságnak. A lépcsőház fordulóinál Szent Imre és Szűz Mária szobra figyelmeztetik az ifjúságot azon eszményekre, amelyeknek szolgálatába hivjuk őket. Katolikus öntudatukról tesznek vallomást azzal, hogy e szent jelvényeket virágokkal ékesítgetik. A Kongregáció és az Eucharistikus Szövetség tágas, napsugaras helyiséget kapott gyűlései számára a mértani rajzteremben. A folyosók vallásos tárgyú képei egy pillanatra sem hagyják elhomályosodni a választ e kérdésre: ad quid venisti ? Minden osztálytermünkben a kereszt mellett Szent Imre arcképe figyelmezteti ifjainkat a szentimrés lelkűiét kialakítására. Általában pedig az állandó vérrévált vallásgyakorlatok teszik alapját az intézet nevelő munkájának, melynek célja a gerinces katolikus-magyar intelligencia kitermelése.

Ez állandó vallásgyakorlatok részei voltak a négy közös gyónás és áldozás; a három gyászmise intézetünk elhunyt tanáraiért, tanítványaiért s jótevőiért; a szentségímádás a farsangi napok alatt, az ünnepélyes szentmisék az iskolai és egyházi év nevezetesebb napjain, vasárnaponkint a szentbeszéd, szombatonkint lelki olvasmány a bejáró tanulók számára a vasárnapi szentbeszéd pótlásául, a hétköznapi szentmisék az őszi és tavaszi napokon, részvétel egyházunk különböző szertartásain : Sz. Balázs napján, hamvazószerdán, a szent sírok látogatásán, a feltámadási és úmapi körmeneten stb.

Évi rendes szentgyakorlatait ápr. 11., 12. s 13-án tartotta az ifjúság Wáger Atanáz r. t. vezetésével.

Nem katolikus tanulóink is pontosan teljesítették vallásbeli kötelességeiket s e téren szívesen támogattuk hitoktatóik munkáját.

9. Hazafias nevelés. Amennyire összeforr Rendünk tanítói munkássága a vallásos eszmények szolgálatával, annyira egy a nemzeti gondolat ápolásával, a hazafias nevelés hangsúlyozásával is. A hazafias érzés ma többet kíván tanártól is, tanulótól is egyaránt. Kívánja a többmunkát minden téren, minden vonatkozásban. Ma még inkább és még többször, mint valaha, hangsúlyozzuk a nemzetépítő erényeket: a munkát, a kötelességteljesítést, a jobb jövő érdekében a lemondást, az önmegtagadást, a soha nem hamvadó hitet és magyar reményt. Pedig-pedig évről-évre nő a fásultság, veszedelmesen gyarapodik a gyermekben is, az élet szörnyű nehézségei miatt a felnőttekben is a megalkuvás titkos vágya. Fáj, de igaz a szomorú valóság, hogy a mai diákság nem érzi már a magyar fájdalmat, nem csügg a magyar reményen annyira, mint szeretnők. De nem csoda. Mikor ránk zúdult a nemzeti veszedelem, még a legnagyobbja is gondtalan, kisded éveit élte, az apraja meg már csonka országunk fiának született: magyar fájdalom, magyar remény nem átélésből, csak közvetített érzéstől fakadhat szí-