Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
21 lelő hatványával kell megszoroznunk. Elektrosztatikai mérés esetében pedig ama tényezők reciprok értékei szerepelnek az átszámításban. A c sebességet, amelyet kritikus sebességnek szokás nevezni, a kutatók többféle eljárással a fény terjedési sebességével találták közel egyenlőnek. Az elektronnak precessziót végző munkája alapján az elektron nagy szögsebességére is vonhatunk következtetést. Minthogy u. í. valamely köráram energiája a síkjában fekvő elektronokat precessziós munkával kényszeríti mágneses mező alkotására, föl kell tennük, hogy a mágneses mezőben fekvő elektronok rendkívül gyorsan forognak önmaguk körül, hogy nagy szögsebességükből származó stabilitásukkal ellensúlyozhassák a köráram forgató hatását. A nagy szögsebesség érthetőleg minden elektron közös tulajdonsága. Összefoglalás. — Megállapítottuk, hogy az elektromosság és mág- nesség az elektron kétféle mozgásának, u. m. a haladása sebességének és a tengelyforgása szögsebességének jelenségei. Az elektronok e kettős mozgásából származó kétféle energia a testekben, ezeknek atomaiban és molekuláiban rendszerint bizonyos ellensülyi állapotban van, amely ellensúlyi állapotban a testek közömbösöknek mutatkoznak, azaz sem elektromos, sem mágneses tulajdonságokat nem árulnak el. Mihelyt azonban valamely erő ezt az ellensülyi állapotot megbontja, mihelyt az erő a test elektronainak kölcsönös helyzetében, vagy azoknak megszabott mozgásában változást okoz, a testnek azonnal elektromos, illetőleg mágneses jelenségeket kell mutatnia, amiről a fönt előadottakból meggyőződhettünk. Lássunk befejezésül a tárgyalt jelenségeken kívül elméletünket támogató más jelenségeket is. a) Két különböző anyagú összedörzsölt test elektromos lesz. Ossze- dörzsölésük alatt ugyanis felszínüknek molekulái és a körülöttük keringő elektronok ütköznek és sebességváltozást szenvednek. A molekulák sebesség- változása mint meleg, az elektronoké mint elektromosság jelentkezik az összedörzsölt testeken. Dörzsölés közben a molekulákról levált és leválásuk alatt precessziót szenvedett elektronok már nem illenek bele a molekuláknak abba a rendszerébe, amely molekulákról leváltak, hanem szabadokká válva szerteszét áramlanak és főleg azon a testen helyezkednek el, amely az összedörzsöltek közül a jobb vezető. Az elektronai egy részétől megfosztott másik test ugyanakkor elektronhiányos, azaz pozitív töltésű lesz. b) Különböző anyagú testek molekulái körül keringő elektronoknak különböző szögsebességük van. Ha különböző anyagú két testet, például cinket és rezet, összeértetünk, akkor érintkező felszínüknek különböző szögsebességű elektronai ütköznek, sebességváltozást szenvednek, precedálnak, molekuláikról leválnak és a jobb vezető réznek negatív töltést adnak, a cink pedig elektronhiányos, azaz pozitív töltésű lesz. (Volta-hatás.) — Hasonlóképen lehet értelmezni az atomok vegyülésekor keletkezett töltést is.