Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1934
16 az áramlásban, mert tengelyük iránya az áramlókétól eltér, hanem pillanatnyi töltést kölcsönöznek a vezető ama helyének, amelyben precedáltak és nyomban visszaáramlanak azokhoz a molekulákhoz, amelyeket az ütközés elektronhiányosakká tett, és azokat közömbösítik. Az egész vezető hosszában ugyanez a folyamat megy végbe az áram megindulásakor. Ezek a precessziót szenvedett és a főárammal szemben áramló elektronok alkotják az áramzárás első extraáramát, amely elleniránya miatt a főáram potenciálját kisebbíti. Amikor a főáram megszakad, akkor ennek áramló elektronai legelőször az áramszakadás helyén állnak meg. Tömegük tehetetlenségénél fogva ugyan tovább haladnának, azonban a közvetlenül előttük álló elektron- hiányos molekulák visszarántják őket, és beléjük ütköznek. Ütközésük energiája az áramforrás felé irányul, tehát szemben a főárammal. Az ütközés eközben ugyanazt az elektronforgalmat okozza, mint amely az áram megindulásakor keletkezik, csakhogy most a precessziót nyert, pillanatnyi töltést adó, elektronhiányos molekulákat közömbösítő, elektronok áramlása az áramszakadás helye felé történik, tehát a főárammal azonos irányú. Az önindukciónak ez a második extraárama a főáramhoz csatlakozva ennek sebességét, potenciálját, megnöveli.7) A Volta-índukcíó. — A Volta-indukciót az influenciáról és önindukcióról mondottak alapján értelmezhetjük. Az indukáló áram elektronai u. i. áramlásuk közben is fejtenek ki influáló hatást a dielektrikummal elválasztott szomszédos vezetőre, továbbá a dielektrikumnak is ugyanaz a szerepe van benne, mint a sűrítő töltésében. A külömbség a sűrítés és az indukció között abban van, hogy a sűrítésben elmozdult elektronok sztatikáikig ellensúlyozott állapotba jutnak, ellenben az indukcióban áramolniok kell. Kettős áramlásuk iránya az önindukcióéval azonos, t. i. áramzáráskor az indukáló áram irányával ellenkező, áramnyitáskor pedig az indukáló áram irányával egyező. A potenciálok változása itt is olyan mint az önindukcióban. Az indukáló áram erősödésének illetve gyöngülésének is van indukáló hatása. Az erősödését olybá lehet venni, mintha a meglevő áramhoz egy uj áram csatlakozna, a gyöngülését pedig olyannak, mintha a meglevő áramnak egy része leválna róla és megszűnne. Az indukáló áram erősödése illetőleg gyöngülése tehát az áram zárása, illetőleg nyitása indukáló hatásának felel meg. 7) Az indukciós áramok keletkezésében szemügyre vett precesszió munkája a vezető ellenállására is vet világot (Ohm törvénye). — Hasonlítsuk össze az indukció jelenségeit olyan gáztartó jelenségeivel, amely gáztartó magas nyomás alatt álló gáza kivezető csövének a végén csappal van ellátva. A csap megnyitása és elzárásakor mutatkozó sztatikái és dinamikai nyomások tökéletesen megegyeznek az indukált áramok potenciálai (nyomásai) külömbségével. Ugyanazokat a nyomáskülömbségeket észlelhetjük a hidraulikus koson is.
