Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1932

42 Ez állandó vallásgyakorlatok részei voltak a négy közös gyónás és áldozás; a három gyászmise intézetünk elhunyt tanáraiért, tanítványaiért s jótevőiért; a szentségimádás a farsangi napok alatt, az ünnepélyes szent­misék az iskolai és egyházi év nevezetesebb napjain, a hétköznapi szentmi­sék az őszi és tavaszi napokon, részvétel egyházunk különböző szertartásain sz. Balázs napján, hamvazószerdán, a szent sírok látogatásán, a feltámadási és úrnapi kőrmeneten stb. Évi rendes szentgyakorlatait április 5., 6. s 7-én tartotta az ifjúság dr. Várkonyi Fidél, a budapesti Bernardinum igazgatóhelyettesének s teol. főiskolája tanárának vezetésével. A szentgyakorlatok programmjába kapcsoltuk be az Ür Jézus megváltó halálának 900 éves jubileumát ünneplő szent évről megemlékezésünket. Intézetünk régi cisztercita tanárai Szántó Kamill dec. 16-án s Weber Márton dec. 25-én hunytak el. Hálás kegyeletünket irántuk lelki üdvössé­gükért bemutatott szentmise-áldozattal róttuk le. A Mária Kongregáció 70 taggal működött ez évben is. Nem katolikus tanulóink is pontosan teljesítették vallásbeli köteles­ségeiket s e téren szívesen támogattuk hitoktatóik munkáját. 9, Hazafias nevelés. Bármily nehezünkre esik is, le kell szögez­nünk a szomorú valóságot, hogy a mai diákság nem érzi már a magyar fájdalmat, nem csügg a magyar reményen annyira, mint mi felnőttek és öregek. Nem csoda. Javarésze meg sem született még nemzetünk válságos esztendeiben, a legnagyobbja is gondatlan kisded éveit élte : magyar fájdalom, magyar remény nem átélésből, csak közvetett érzésből fakadhat szívökben. Annál fontosabb a nevelő feladata, hogy ezt az érzést hatékonyan fölébressze és táplálja a gyermek lelkében. Az iskola a hazafias érzés szolgálatába is be­állítja a koncentrációt. Nemcsak a történelem és földrajz, hanem minden tantárgy keretében keres és talál módot és alkalmat, hogy elültesse a lelkekbe a hazafias érzés magvait. Figyelmeztetjük az ifjúságot minden hazafias meg­mozdulásra, a napi események közül is kiemeljük és bevisszük az iskolába azokat, amelyek a magyar érzés ébrentartására és acélozására valók. Bele­kapcsolódunk okkal-móddal azokba a mozgalmakba, amelyek a jobb jöven­dőt érlelik számunkra s hogy a nem-nem-sohá-t necsak ajkukon, hanem szívükön is viseljék, figyelmezteti ifjainkat minden osztályban a trianoni tér­kép, mely igazságot követel Magyarországnak. Szeretettel ápoljuk és gondozzuk hősi halottaink emlékét. Nemcsak virággal, koszorúval díszítjük márványtáblájukat és arckép-csoportjukat, ha­nem ez évben e szerető tisztelet kánonját is összeállítottuk a következőkben: 1. Minden év halottak estéjén, nov. 1-én, kivilágítjuk hősi halottaink emléktábláját, térdeplőket helyezünk eléje s elhunyt diákjaink hozzátartozói és tanulóink is gyertya-áldozat­tal ott róják le emlékező hálájukat. — A temetőben fekvő hősi halottaink sírját gondozzuk s a sírok mellett ez estén cserkészőrséget állítunk. 2. Minden év november 2-án, halottak napján, szentmise után ünnepélyt tartunk az intézet hősi halottaink emléktáblájánál, melynek műsora egyik tanár emlékező és buzdító beszéde, néhány szavalat és hazafias ének. 3. VIII. osztályos tanulóink az isk. év végén legutolsó órájuk után az egész tanuló- ifjúság seregétől körülvéve bucsúünnepélyt tartanak az emléktábla előtt, egyikük beszédet mond, másik szaval s koszorút helyeznek halott társaik emléke elé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom