Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1931

- 78 ­kormányfőtanácsos, aki 1928 márc. 27-én kelt végrendeletének 9. pontjában így rendelkezett: „A bajai ciszt. r. reálgimnáziumnak tartoznak örököseim 400 pengőt kifizetni azzal a rendeltetéssel, hogy ezen összeg évi kamatait az intézet Tóth Kálmán-Önképzőkörének mindenkori ifjúsági elnöke kapja, mint jutalomdíjat azért, mivel az önképzésre való törekvés szellemét ifjú társai körében példája és működése által mindenkor ébren tartja és ser­kenti." A végrendelet e pontja értelmében a megboldogult örököseinek egyike, dr. Fehérváry Dezső, kir. közjegyző úr, 1930 nov. 15-én az intézet rendelkezésére bocsátott 400 pengőt és annak időközi 18.48 P betéti kama­tát, összesen 418.48 P-t, hogy „a hagyomány kamatait a ftdő tanári kar legjobb belátása szerint a hagyományozó akaratának megfelelően felhasz­nálja". — Az összeg 1930 nov. 18-a óta a Bajai Takarékpénztár 1270. számú betétikönyvében kamatozik. — Az jntézet kegyura a dr. Bernhart János-jutalomdíj-alapítványt 126—1931 sz. a. elfogadta s a VKM. 1070—0—51/ 1931 XI. sz. a jóváhagyta. Kedves hősi halottunk emlékét őrzi a másik alapítvány. Inkei Jenő intézetünk tanítványa volt 1909-től 1916-ig. Az érettségi után azonnal be­vonult katonának s egy év múlva már, 1917 szept. 17-én, megölte a gránát az olasz harctéren. Hősi halott fiát öreg édesanyja haza hozatta a bajai temetőbe s végrendeletében úgy intézkedett, hogy tiszta hagyatéka egyne­gyed részébőMia emlékére a bajai gimnázium tanulói számára alapítvány létesíttessék. Öreg betűivel aláírt alapítólevelében így rendelkezik: „Az az óhajtásom, hogy az ösztöndíj-alapítvány egy-egy évi kamataiból tíz pengőért Inkei Jenő hősi halálának évfordulóján, szept. 17. napján és majdan az én halálom évfordulóján lelkünk üdvéért szentmise mondassék. A fennmaradó kamatjövedelem a Főtisztelendő Igazgatóság és a Tanárikar legjobb belátása szerint az intézet ötödik osztályú, szegénysorsú, szorgalmas és jó viseletű, róm. kat. vallású jó tanulójának adassék, aki a magyar nyelvben vagy tör­ténelemben, vagy számtanban kiváló előmenetelt tanúsít. Ezen tanuló, ameny­nyiben ezen föltételeknek a további osztályokban is megfelel, a jutalomdíj ­alapítványt a nyolcadik osztály befejezéséig élvezze." A nemeslelkű édesanya 1930 ápr. 12-én húnyt el. Az 1931 febr. 11-én kelt s a végrendelet végrehajtójától, dr. Nicolaus Béla ügyvéd úrtól átadott elszámolás szerint az Inkei Jenő-jutalomdíj-alapítvány pénzösszege 1.117.86 P. Ez összeg 1931 febr. 19. napjától a Bajai Takarékpénztár 1690. sz. betétikönyvében van elhelyezve. A végrendeleti végrehajtó ugyanazt az utasítást adta, hogy a jutalomdíj már a mult-első-évben is kiadandó, hogy az alapítvány kerek összege 1.000 P maradjon, mivel azonban a jóváhagyás késett, a tőkét nem csonkíthattuk meg, így az alapítvány a fenti teljes összeg maradt. —Az intézet kegyura az alapítványt 126—1931 sz. a. fogadta el s a VKM. 1070—0—53/1931, XI. sz. a. hagyta jóvá. Ugyancsak kedves diákunk emlékét örökíti meg a haripadik, a Windisch ÁTaVo/y-jutalomdíj-alapítvány. Dr. Bűben Miklós, budapesti ügyvéd úr, 1930 okt. 31-én a következő levelet küldte az igazgatóságnak: „Néhai özv. Windisch Károlyné, szül. Jelmann Irén, végakaratának eleget téve tisz­telettel átszármaztatok 806.52 P-t készpénzben azon kérelemmel, hogy az elhúnyt úrnő intenciójának értelmében ezen összeg alapítványként kezeltes­sék Windisch Károly nevéről elnevezve, aki a bajai főgimnáziumba 8 esz­tendőn át tanúit és aki a harctéri és a véres 1919-iki kommün rabságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom