Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1930

- 7 vét Vallásúak és Héberek hittani előmenetelükről az illető Hittanáraiktól nyert bizonyítványaikat . . . bemutatták." Sajnálattal említi az igazgató, hogy Grosz Nándor I. grammatista nem kaphatott jegyet a luteránus vallástanból, mivel luteránus pap nincs Baján és így csak bátyja tanítgatja a vallástanból (Verbi Divini Magistrum nullum habeat . . . privátim informetur a suo fratre maiore natu.) Illetékes papja majd csak konfirmációja alkalmával vizsgálhatja meg. Hogy milyen súllyal esett latba a vallástan tanulása, mutatja az, hogy Fekete Antal meg Parcsetics Gyula humanisták a maguk jószántából kiléptek az iskolából (sponte scholas írequentare desierunt), mivel a vallástanból második és harmadik jegyet kaptak. (Ma úgy mondanók : szekundát meg tertiát.) Másik évben meg azt jelenti az igazgató, hogy a két luteránus Nigrinyi-testvér katolikus hittant tanul atyja beleegyezésével (sic volente eorumdem parente). 1840-ben a katolikus vallásban nevelkedő Nigrinyi-fiúkon kívül három másik luteránus és kálvinista diák is van: Furó Sándor, Katz István és Telegdy István. Ezek az iskolai év végén valamelyik szomszéd vallásukbéli lelkész előtt tartoznak vizsgázni (coram vicino quopiam suae Religionis Magistro). Viszont 1842-ben Dömötör Ödön, luteránus íiú, atyja szándéka szerint ismét a katolikus vallást tanulja és a kat. szertartásokat tartja (de positiva parentis voluntate Religionis Rom. Cath. Doctrinam didicit, ac Divina Catholicorum frequentavit). Általában csoda-jó tanulók voltak e régi bajai diákok. Vagy eminens, vagy legalább primae classist érdemeltek. Bukás elég ritka eset s a legtöbb bukott diák szégyenében év közben kimarad. Csak egy példa: 1838—39-ben az I. félévet a hat osztálvban 294 diák járta. Mindössze hét bukott meg. Szegény Topolnik Ferenc külön bélyeget is kapott, mivelhogy a vallástanból is, meg a latinból is secundam classem retulit. El is hagyta az iskolát mind a hét. Több konkoly találódott a tiszta búza közt az 1843. évben, mint máskor. 270 diák közt 16 szerzett secunda classist. Nyugodjanak immár békében: nem megszégyenítés végett sorolom fel nevüket, inkább azért, hogy lássuk, milyen vegyes náció lakta száz év előtt városunkat. íme: Kalinics Sándor, Máj Béla, Mandics Jenő, Stukics Mihály, Sztipics Béla, Verling Antal, Csatlós Ernő, Knezevics János, Maskal Béla, Petrovics György, Szommer József, Fial'.a Gyula, Jorgovics Lázár, Krenikker Antal, Paranoszics Milos, Simics Sándor. De álljon itt ellenképül a hat osztály hat első eminense is: Strubi Mihály, Topái Pál, Tóth Kálmán, Pandl János, Bogor Béla, Bermüller Antal. Mint I. grammatikai osztályi kis diák érte meg Tóth Kálmán 1840 május 1-én a nagy tüzveszedelmet. Dömötör Pál elbeszélése szerint (T. K. életrajza, O. K. 182—183) leégett a Zöldfa-utcai szülőház is, mely a mult század 30-as éveiben urasági tiszti lakul szolgált. A tűzvész után a telek idegen tulajdonba ment át s a felépült ujabb házat jelölték meg később a