Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1929

— 6 — szüzességet várok tőled, ezt adjad nekem és ebben maradj. Mikoron az nemes királyi magzat ezt hallotta volna, imígyen fohászkodék: Én Uram Istenem, ki mindeneket nyilván látsz, látod az én szivem rejtekét is, ahol az te szentséges képed mélyen bele vagyon irván. Hallom szódat, értem akaratodat. Erősítsed hát meg akaratodat énbennem és testnek veszedelmes indulatit, kik az léleknek ellene viaskodnak, ótsad meg te szent irgalmasságodnak harmatjával. És megfogadá nagy erősen, hogy az égi parancsolat szerint élne életének minden órájában És e jelenésről senkinek sem szóla és titkos szolgájának is, ki véle vala a szentegyházban, pecsétet rak vala ajakára az szűz királyi herceg, kinek neve mindörökre dicsértessék. (4.) István király úr, ki semmit sem tudott vala íiának erős fogadásáról, ezenközben egy nemes királyi szüzet szerze ő fiának házastársul. Vala pedig e királyi szűz Miesko lengyel király magzatja s az ő neve Ilonának hívaték. A király úr főgondja vala, hogy királyi trónusának ura-gazdája az ő ágyékából származzon mindvégiglen, azért is nevezé gyakorta az ifiú herceg urat a jövendő nemzedék reménységének. Az ifiú herceg úr pedig hallgat vala. Istenre bízá dolgát és nem monda ellen atyja-ura parancsolatának, de megeiősíté ő szivét, hogy mind önnönmagát, mind házastársát halála órájaiglan fogadása szerint a tisztaságos életben tartaná. Vala pedig ezidétt a herceg úr huszonkét esztendős. Az mennyegzőnek híre országgá hírhödöít és minden renden való népek Veszprém várába igyekezének, hol is Imre herceg úr új palotát rakatott magának és ifiú aszonytestvérének. Az napon pedig, mikoron a két liliomvirág egybefonódott vala, István király úr megvendégelé az urakat és szolgákat és lön nagy vigasság citerák és kürtök hangjai mellett tisztességére Ilona hercegasszonynak és Imre hercegúrnak, kinek neve mindörökre dicsértessék. (5.) Vala pedig ezidétt még a magyari nemzet gyönge és állhatatlan a szent kereszt hitében és sokan tőnek még gonosz pogány isteneiknek áldozatot rejtekhelyen, a berkek mélyén, az erek-patakok partján. István király úr azért püspökszékeket állított vala a kővel épült városokban és monostorokat fundált vala a hegyek ormain és a völgyek alján. De ezeken kívül nem átallotta a kemény pogány népeket fegyverrel is kényszeríteni az Úr Jézus hitére és nagy erős viadaimak estenek királykodásának kezdetitől fogván és íme most utoljára a Marosszögön Ajtony úr és ő gonosz fiai ellen. Imre herceg úr elkíséri vala urát-atyját, mikoron vizitálná az pispekségeket és monostorokat, de vitézül forgatá az ijjat és kelevézt is, ha a szent kereszt annak védelmére szorult volna. Fel vagyon jegyezve a régi írásokban, miképpen látogatá meg Pannonhegyén az ájtatos frátereket és fogadá barátjául fráter Maurust. Im, hallgassátok. Méne egy időben István király úr ő fiával és udvarának fő embereivel Pannónia hegyén rakatott monostorába Szent Mártonnak, hogy meglátogatná az ájtatos fráteröket és