Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1929

- Ú szlovákoknak nevezze, mert ez az ő rendes nevük. És nem igaz, hogy á csehek gyáván viselkedtek volna a háború alatt, hiszen minden nagyobb ütközetben ott voltak, hogy győzzenek vagy meghaljanak. És a szibériai exp^díció tanúskodik heorikus küzdelmeikről. Mindezekről oly részletesen, hős cseh vezérek megemlítésével szól, hogy világosan látszik cseh barátjának a közvetlen hatása. Őszintén mondja is egy : „sok nálunk a cseh, s ezek állandó, engesztelhetetlen gyűlölettel viseltetnek a magyar iránt." Ugyanez írja egy ott lévő oláhról : „Tudod, mit akar az a magyarokkal ? Hogy menjenek vissza Ázsiába, ahonnan jöttek ! Talán szükségtelen hangoztatni, milyen jelentősége van ilyen körülmények között a mi ifjaink odaküldött leveleinek. Vannak ázonban olyan francia diákok is, kik magyar propagandairatokat kérnek, hogy olvashassák és terjeszthessék azokat, mondván, hogy a francia nép mindig fogékony volt az elnyomottak ügye iránt. Ezt, ha nem is bizonyos fenntartás nélkül, örömmel ismerjük el. A legtöbb dijoni diák ki is javította a hozzá intézett leveleket s megírta a nyelvtani hibákat bajai barátjának. Soha fölényes, gúnyos hangot e javításokban nem használtak. Az ő leveleiknek nagyrésze viszont valóságos példája a tömör, kerek s mindig élvezetes, hangulatos stílusnak. Látszik, hogy a francia középiskolai oktatás egyik főcélja a stílusképzés s ezáltal a lelki adottságoknak csinos, könnyed és a lehetőséghez képest tökéletes formákba való öntése. Ezen alig néhány hónap óta folyó munka eredményéből következtetéseket, tanulságokat levonni korai lenne. Az azonban bizonyos, hogy folytatni, még szélesebb alapokra fektetni érdemes, sőt szükséges. Az első cél, a nyelvgyakorlás mellett, sok egyéb érdek is kívánja ezt, amint az elmondottakból látjuk. S ha a jövendő francia középosztály egy kis töredékének felvilágosításával csak egyetlen téglát adunk is a magyar jövő templomának építéséhez, már sokat végeztünk, mert megtettük azt, ami a jelen körülmények között képességünktől, erőnktől tellett, de amit végezni hazafias kötelességünk is volt. A tanuló fegyvere a toll és a könyv, s bár lassabban, de ezekkel is lehet küzdeni nemzetünkért és hazánkért. (Fehér Ede dr.) 8. Egészségügy. Mind a tanári kart, mind az ifjúságot ez évben sűrűn látogatta ugyan a betegség, azonban szívesen vállalt helyettesítésekkel kisegítettük egymást, s a tanulók mulasztásainak száma és ideje is normális maradt. Dr. Alföldy József iskolaorvos két ízben végzett hivatalos szemvizsgálatot és csak egy gyanús esetet talált. Általános egészségi szempontból is vizsgálta a tanulókat, a szegényeket ingyen kezelte, mindig szívesen segített, valahányszor beteg tanuló hozzá fordult. Az egész év folyamán az ő javaslatára az igazgató 32 tanulót mentett föl hosszabb-rövidebb időre a testgyakorlás alól. A többséget általános gyöngeség, szervi szívbaj, tüdőcsúcshurut és sérv miatt. Ugyancsak az iskolaorvos látta el az egészségtan heti két óráját is. Az intézetnek nemcsak arra volt gondja, hogy növendékeinek egészségét védje s erejét növelje, de arra is törekedett, hogy az egészségápolás, különösebben az alkohol- és nikotin-ellenes küzdelem szükségességéről s nemzeti jelentőségéről tiszta tudatosságot is keltsen. Nemcsak a vallástani, természetrajzi, egészségtani és testgyakorlásórák szolgáltattak alkalmat az