Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 6 — „Serbische Wojwodschaft und Temeser Banate Landes-Schulbehörde" fönnhatósága és Schulinspektor vezetése alá kerül. Minthogy az életbeléptetett osztrák Entwurf 1850-ben a hatosztályú iskolákat megszüntette és a fenntartó tetszése szerint négyosztályú algimnáziumokká szállította le vagy nyolcossztályúvá fejlesztette ki, Baja város a Bárány-vendégfogadó (a mai női felső keresk. iskola épülete) és 1675 hold mátéházi föld lekötésével a nyolcosztályú gimnázium mellett döntött, de a tanítás nyelvében — a természettanét és természetrajzét kivéve, melyeknél a német nyelvet kényszerből elfogadta — a magyartól nem tágított. A teljes nyolcosztályú kat. gimnázium csak 1853—4-ben nyílik meg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. Az első tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fenntartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről; ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, amelybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a Tanulmányi Alap terhére, a városon csak az iskolaépület fenntartásának kötelessége s évi 800 forint (a város 1926. évi valorizálása szerint: 1856 P) hozzájárulás marad. A bajai főgimnázium e szerint 1869—70-től kezdve kir. kat. gimnázium, s mint ilyen működik 1879—80-ig, amikor az egri, székesfehérvári és pécsi főgimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet.*) I. A békés esztendők. 1879 —1914. A Ciszterci Rendet III. Béla királyunk telepítette a XII. század utolsó évnegyedében Franciaországból Magyarországba. A rend eredetileg a föld kulturáját vallotta elsőrangú feladatának, nem a szellemi munkát. Hazánkban is új korszakot nyit a nemzetgazdaság terén a nyugati művelődés ismeretével. Vad és zord, mocsaras és ingoványos vidékeken indul meg a nemes munka, amellyel a ciszterciták a földet a művelődésnek megnyitották. Ez a magasztos feladat a XVIII. sz. végén és a XIX. sz. elején áttér a közoktatás mezejére, amikor a magyar haza érdeke az oktatás és nevelés terére szólította és tanítórenddé tette Szent Bernát fiait. A pásztói apátság tagjai már 1778—79-től tanítanak az egri gimnáziumban, a zirci apátság 1813—14ben vállalja el a pécsi és székesfehérvári gimnázium ellátását. I. Ferenc király 1814-ben egyesíti Zirc, Pilis és Pásztó apátságait s azóta a hármas apátság nemes terhe a három gimnázium fenntartása 1879-ig, amikor negyedikül a bajái gimnázium ellátását is vállalja. *) Ez első 64 év története bővebben olvasható Werner Adolf dr. ignzpatónak A bajai főgimnázium története ciniű tanulmányában az 1913—14. évi Értesítő 3-46 lapjain. Jelen tanulmányunk következő fejezete is dr. Werner Adolf nevezett munkájának összefoglalása.