Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- ÍJ ápát, a rend nevében rögtön felajánlotta az összeg egyharmadát, a város is megtette a magáét s vállalta a másik egyharmadot, csak a Tanulmányi Alap hozzájárulása késedelmezett. A hiányzó összeget 10.000 forintot végre is Vajda Ödön, az új zirci apát, pótolta, csakhogy a nagyfontosságú kérdés végre megoldást nyerjen. Együtt volt a pénz, megindult a munka. A miniszteri rendelet értelmében megalakult az építő bizottság. 1891 jún. 17-én megkezdték az átalakítást és okt. 3-án már az újjáalakított épületben kezdődött a tanítás. Okt. 16-án volt a fölszentelés fényes ünnepség keretében. Nagy volt az öröm, hisz megvalósult évtizedek törekvése. Az intézet épülete most már megfelelt az akkori követelményeknek. Mégis kár volt elejteni az új épület gondolatát anyagi nehézségek miatt, mert akkor a rendházzal kapcsolatban a Tóth Kálmán téren igazán modern, díszes és hosszú időkre szóló gimnáziumot lehetett volna építeni. A vizsgáló szem előtt mindjárt feltűnhetett, hogy a tanulók számának esetleges szaporodását az újjáalakított épület sem bírja el. Igazolják ezt a mai napok törekvései: 38 év multán gyökerénél kellett újra kezdeni a kérdést. Napjainkig ez az újraformált épület szolgál a tanítás ügyének. Változás csak annyi történt, hogy Vajda Ödön apát utóda Békefi Rémig dr. 1913 nyarán 4181 korona értékben a tornateremhez mosdókkal és zuhanynyal ellátott öltözőt építtetett. Nagy volt a külső átalakítás, nagy újitás történt a belső tanügyben is. A kiegyezést követő pedagógiai hullámzások után elkészült Trefort átalánosan kötelező tanterve. A tantervet az 1883. évi XXX. cikkben törvénybe iktatták. Alapja az egyesítő bölcseleti álláspont, főjellemvonása pedig a humanisztikus tanítási elemeknek bizonyos mérvű erősödése a realisztikus elemekkel szemben. Még e törvény mellett is mindig nagy volt az ingadozás, azért 1887-ben a tantervet alaposan átdolgozták. Az átdolgozott tanterv még teljesen érvényre sem emelkedhetett, amikor az 1891-iki Csáky-féle tanterv újabb módosításokat léptetett életbe. Ez a tervezet a humanisztikus tantárgyak óraszámát mérsékelten felemelte, de a görög nyelvet fakultatív tárggyá tette. Az 1899-iki tantervrevizión már erősen érezhető a realisztikus felfogás, betetézi azt az 1905-iki Érettségi Utasítás. Az Utasítás az Írásbelit a görög és német mellőzésével háromban állapította meg, a szóbelit pedig öt tárgyban. A latin nyelvben az Írásbelin és szóbelin az anyanyelvre való magyaros és szabatos fordítást tették kötelezővé. Az 1899. évi tanterv vezette be a játékdélutánokat is. Ezen intézkedések a gimnáziumok klasszikus alapját nagyon megingatták s igy közvetve hathatósan érlelték a legújabb időkben előtérbe törő reálisztikus törekvéseket. A görög nyelv kultusza hanyatlásnak indult, a latin nyelv iránt való érdeklődés is kiveszőben. Az 1899-iki tantervreviziót fokozatosan léptetik életbe. Életet, húst és vért az 1903-ban elkészült általános és részletes Utasítások adnak belé. Üj tanulmányi szakok gyanánt lépnek fel az intézetben az egészségtan és a katonai céllövés. A rendtartásban is változás áll be: 1903-ban életbe léptetik a félévi tanítási rendszert, 1910-ben pedig kötelezővé teszik a tanítási óráknak délelőtti beosztását.