Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928
— 87 — 12 Ciszterci Diákszövetség. A C. D. bajai osztálya 1922 június 29-én alakult meg. Célja, hogy az életbe is kivigye és ébren tartsa azt a szeretetet, mely az iskolai évek folyamán a tanítványok lelkében egymás iránt kifejlődött. Célja továbbá a ciszterci rendi intézetekből kikerült főiskolai növendékeket ösztöndíjakkal, ifjúsági otthonokkal, menházak esetleg internátusok létesítésével anyagilag és erkölcsileg támogatni. A bajai osztály elnöke dr. Szabovljevics Dusán, alispán ; alelnökei dr. Tordai Ányos igazgató, Szentgáli Antal ny. min. tanácsos és dr. Fchérváry Dezső közjegyző ; titkárai dr. Gondán Felicián rg. tanár és dr. Kocsis János vár. főjegyző ; pénztáros Gáspár János fg< tanár ; ellenőr dr. v. Pataky István tvsz. biró. A választmány 32 tagból áll. Ezidén a tagok száma: 335. A szövetség ez évi jótékonysága a következő: Hadnagy B., Hulflusz V., Pencz J., Schmidt J. és Vass J. egyetemi hallgatóinkért egyetemi beírás és lakáspénz fejében: 508 P. Komlóssy László, Fakucs Jenő és Zscmbery Géza egyet, hallgatóknak 200 P. Ritter Ágost egyet, h illgatónak 80 P. Fischcr Béla és Klauber Vilmos egyet, hallgatóknak 200 P. segély. Fizette Böröcz Gyula egyet, hallgató kedvezményes ellátását és menzadíját: 168 P. Garajszky J. II., Szen J. III., Bauer Mihály VII. o. tanulóknak 150 P. segélyt adott. Ezenkívül névtelenül maradni kívánó jótevők a CDSz. úiján egy főiskolásunkat 30 s egy gimnázistánkat szintén 30 P-vel segélyezték. A Szövetség bajai osztálya tehát gimn. tanulókra 180, egyetemi hallgatók támogatására 1.156 P-t áldozott. — A Szövetség Budapesten lakó tagjainak barátságos összejöveteleit dr. Horváth István, min. tanácsos, az Országos Társadalombiztosító Intézet alelnöke rendezi. Mikor befejezzük a beszámolást az ötvenedik tanévről, a jövő programmjául e helyen is ismételjük azt a fogadalmat, amelyet jóságos Apáiurunk ünnepi cikkének végén hangoztatott. Mert élénken él lelkünkben az a tudat, hogy tőlünk sokat, tőlünk mindent kíván az egyház, a haza és e város. A világ nagy Tanítómesterének parancsa: Elmenvén, tanítsatok minden nemzeteket —, elsősorban minket illet, akik lelki berendezésünknél fogva, hivatásunk szerint, papi és szerzetesi mivoltunknál fogva is az O elsősorban küzdő katonái vagyunk Tudjuk, hogy különösen éles szemmel vizsgál bennünket, szerzetestanárokat az egyház éppen a mai időkben, mikor kitűzte a célt: megújítani mindeneket Krisztusban! Tud'uk, mikor szívvel-lélekkel dolgozunk hivatásunk mezijén, nemcsupán állásbeli kötelességünknek teszünk eleget, hanem sokkal mélyebben szántó célt szolgálunk: Egyházunk erejét gyarapítjuk és Rendünknek, mint tanítórendnek alapjait erősítjük. Azt sem feledjük, hogy a haza és a magyarság eszméje á'dozatos több-munkát kíván tőlünk. Azt kívánja, hogy egy pillanatra se homályosodjanak el előttünk nagy nemzeti céljaink, hogy minden energiánkat felhasználjuk annak az új nemzedéknek megteremtésére, amely hivatva van a verejtékes, talán vért is kívánó aratás munkáját elvégezni. Valljuk, hogy sohasem lehetett elválasztani a jó Isten papját Hungária fiától, de most valósággal össze kell forrniok, hogy mint egy ideg- és vérrendszer táplálják és erősítsék egymás munkáját.