Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1928

- 8Ú — bocsátkoznunk éppen azért, annyi megtorpanás után, nem szabad. Csak bízunk abban a jóakaratban és erős szándékban, amely az ügynek legfőbb pártfogóit: gr. Klebelsberg Kunó és Walko Lajos miniszter urakat s az ille­tékes tényezőket: a Rendet és Baja városát eltölti, hogy annyi nehézség ellenére is célhoz jutunk. Az év elején 335, az év folyamán 9, összesen 345 tanulót írtunk be. Magántanulónak iratkozott közülök 8. Ezentúl fokozatosan némi emel­kedésre van kilátás, mert a népszaporodási kontingens a jövőben már a középiskolákig jut. Vasúton bejáró diákunk igen sok volt ezidén is : Bács­almás felől 27, Hercegszántó felől 17, Vaskút felől 6, összesen 50. Nagy szám. Bármily nehezek is újra a gazdasági viszonyok, minden szempont azt kívánja, hogy csak kellő megfontolással engedjük meg a vasutazást. 5. Hivatalos látogatások. Az intézet kegyura, dr. Werner Adolf zirci apátúr, ez évben ugyan nem látogathatott meg bennünket, de atyai szi­vének jóságát, ügyeink iránt meleg érdeklődését nap-nap után tapasztaltuk. Hogy szeretetének mégis adja külső jelét is, Értesítőnk számára bevezető cikket írt, amelyben lelkének nemes idealizmusával jellemzi a mult időket s ád irányítást a jövendőre. — Dr. Schwőder Ervin h. államtitkár úr, a testnevelési ügyosztály felügyelője és dr. Damjanovich Lajos min. titkár úr szept. 20-án érkeztek hozzánk tornatermünk felszerelését felülvizsgálni. A múltban is hálásan tapasztaltuk készséges jóságukat, a jövőre nézve is meg­ígérték szíves segítségüket. — Tankerületünk ideiglenes vezetője dr. Kauf­mann György, kir. igazgató, november 20—23. napjain látogatott bennünket, s 23-án tartott értekezleten közölte elismeiő tapasztalatait. — Dr. Gonczlik Kálmán apátplébános, érseki biztos, május 15—17-én látogatta a hittanórákat. 6. Valláserkölcsi és hazafias nevelés. Intézetünk annak teljes tudatában, hogy a komoly vallásos élet nemcsak az ember örök céljának eléréséhez szükséges eszköz, hanem az emberi életformák között az egyet­len, amely harmóniát visz fejlődésének legfontosabb periódusában a forrongó, kialakuló ifjúi lélekbe, tradícióihoz híven ez évben is kiváló figyelmet szen­telt a tanulók vallási és erkölcsi vezetésére és irányítására. Nem hagyott kihasználatlanul egyetlen eszközt sem, amely a rábízott lelkekben az örök gondolatok megerősödését segíthette elő s a természetfölötti gondolatok mé­lyebb átélésére vezethetett. A Veni Sancte ünnepélyes aktusától kezdve a boldog Te Deum-ig át- meg átszőttük a tanulók életét a vallás finom szá­laival , amelyek hol rendszeres hittanári exhortatiók, hol rendkívüli, ünne­pélyes aktusok formájában segítettek a fogékony lelkeket Isten felé emelni. Október 16., 17., 19-én az elhunyt jótevők, tanárok és tanulók üd­veért mutattunk be szentmisét és nov. 2-án emléküknek szenteltük szokásos látogatásunkat a temetőben, ahol a Die irae komor melódiája az élet elmú­lását s az örök Biró előtt lerovandó nagy számadást idézte fel. November 4-én az ifj. Mária Kongregáció Szt. Imre ünnepélye a magyar ifjúság tiszta példaképével lelkesítette nemesebb ideálokért a modern élet ezernyi kísértése között élö lelkeket. Nem hagytuk kiaknázatlanul sem az advent megváltást, isteni segítséget sóvárgó hangulatát, sem pedig a nagyböjti idő bűnbánati szellemét. A hamvazás magábaszállásra intő szertartása nem maradhatott hatás nélkül. Az ifjúság nagyszombaton testületileg vett részt a feltámadási körmeneten s a húsvéti öröm szárnyain ujjongott az élet diadalán a halál

Next

/
Oldalképek
Tartalom