Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1927

— 7 — Az oktató-film előadások rendszerint két részből állottak: oktató részből és „szórakoztató" részből. Az oktató részben alig találunk filmet, amely kielégítőnek nevezhető. Nem tudjuk, hogy a szépnevű részvénytársaságnak „jó-bolt"-e ez a filmoktatósdi, de a filmek jó részére azt kell mondanunk, hogy nemcsak a pénzért kár, az időért is kár, amit ellopnak vele az iskolától. Ingyen se érdemes megnézni a legtöbbet. Ma, amikor a film-technika már magas fokon áll, nem szabadna ilyen szegényes képekkel, ósdi trükkökkel és gyarló anyaggal előállani. Az ember azt gondolná, hogy e filmek készítői évtizedeken át nem jártak moziba. Különben látniok kellene, mennyivel különb tájképeket és városrészleteket mutat be a közönséges mozi darabjaiba beékelve vagy híradóiban. Aki pl. „Az erdő'' című film siralmasan gyenge kiállítására visszaemlékszik és összehasonlója annak képeit a mozikban gyakran látható erdőfelvételekkel, igazolva látja állításunkat. Még megbocsátanók a képek gyengeségét, ha az erdő életéről, gazdasági és ipari jelentőségéről (képekben !) legalább jó áttekintést kaptunk volna. Úgy fest az ilyen film-előadás, mint egy újságriport: egy felületes és tudás nélküli újságíró riporija. Általánosan végigvonuló hibája a filmeknek a sokszor botrányos felületesség. Ennek iskola-példája a „Repülőgépen Londontól Fokvárosig" hangzatos című oktatófilm-tákolmány. Londonnak csak a címhez van köze, mert a film Görögországgal kezdődött, de ebből se látni annyit se, amenynyit egy iskolai földrajz-könyv képekben ad. Az egész filmnek legfeljebb huszadrésze lett volna érdemes a lepergetésre. A pilóta beszáll a gépbe. A pilóta búcsúzik. A pilóta integet A pilóta a fejét kidugja és behúzza egy skatulyába. A repülőgép jobb szárnyfedele. A repülőgép balszárnya. Repülőgép a levegőben. A pilóta kiszáll. A pilóta egy csomó vigyorgó néger közt mosolyog. A repülő eszik. A repülő iszik. \ repülő benzint tölt. A repülő egy patak partján társaságával csirkecombot uzsonnázik. Ez a film tartalma. Az ember elhűlve kérdi a film végén: Hol itt London és hol itt Afrika? Fölháborító, hogy ilyen silányságot oktató-film címén le mernek pörgetni. „Ha rövid a filmed, toldd meg — pár kilométer felírással" vallja a készítő, mert felírás, az volt bőven. Még Madách-ot is bemutatták feliratban — Egyptom helyett. A mozi képeket adjon, ne felírásokat. Olvasni az iskolában is tudunk. És okosabb dolgokat tudunk olvasni, mint a feliratoknak — a készítőjük által mindenesetre hangulatosnak gondolt — szövege. „A fizikai és kémiai jelenségek" című szegényes trükk-felvételeknél is kár volt a zselatinért. — A felületesség vonult végig a különben nem nagyon rossz „Bulgária és népe" filmen is. „A Madarak élete" című film példa lehelett volna arra, mennyire értékes és érdekes dolgot tudna produkálni a mozi biológiai felvételekben. Kár, hogy a szép felvételek keveset nyújtottak, ezt is olyan madarakról, amelyeknek édes-kevés köze van hoz-