Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1927
Ifjúsági egyesületek. 1. Mária-Kongregáció. Az alakuló gyűlésen a következő évi programúiban állapodott meg a kongregáció: a Mária-Kongregáció hármas céljának és rendeltetésének megbeszélése, a Mária-tisztelet és annak különféle megnyilvánulásai az egyes ünnepekkel kapcsolatban, a lelkiélet eszközei, apostoli tevékenység különösen a kath. sajtó és missziók érdekében, kongreganista szentek életének ismertetése. Ez a programm csekély módosulással megvalósult. Ha nem forgott fönn különös akadály, hetenként volt gyűlés az egész évben. Az összes gyűlések száma 26, ebből 23 rendes gyűlés, 1 — 1 alakuló, tanács és záró gyűlés. A szakosztályi megbeszéléseket a rendes gyűlések keretében intéztük el. A kongregáció prézese dr. Tóth János hittanár. A rendes gyűléseken majdnem mindig a prézes beszélt, néhányszor a kongregáció idősebb tagjai tartottak felolvasást. A felolvasások a kath. sajtó ügyével és az Egyház ellen intézett támadásokkal foglalkoztak. A prézes az évi programm egyes pontjait beszélte meg, de aktuális esményeket sem hagyott említés nélkül. A hercegprímás kinevezése alkalmával foglalkozott a főkegyúri joggal egyháztörténelmi és egyházjogi megvilágításban; a jan. 6-án megjelent „Mortalium animos" pápai encyklikát ismertette és méltatta, hasonlóképen ismertette a Congr. S. Officii-nek az erkölcstelen könyvekre vonatkozó rendelkezését. Többször adott útbaigazítást arról, hogy mit olvasson az ifjúság; a kath. missziókról és különösen XI. Pius pápa nagy missziós tevékenységéről gyakran megemlékezett. A kath. Egyházat és a pápai diplomáciát támadó cikkekre megválaszolt és a Magyar Kulturának értékesebb közleményeit felolvasta s megbeszélte. Néhányszor beszámoló gyűlést is tartott a kongregáció. A kongreganisták nyomtatott beszámoló lapokat töltöttek ki s ezeknek alapján a prézes megrajzolta a kongregáció életének képét. Négy szakosztály működött a kongregációban. Az eucharisztikusszakosztály tagjai példájukkal másokat is buzdít.ittak a legméltóságosabb Oltáriszentség iránt való tiszteletre és a szentségekhez való gyakori járulásra. A kongreganisták a kötelező öt szentgyónáson és szentáldozáson kivül havonkint egyszer járultak a szentségekhez; az Élő Rózsafüzér tagjai is (I III. o.) résztvettek a kongreganisták közös havi gyónásán. A szentségek gyakori vételében a felső osztályosok jártak elő jó példával. A sajtószakosztály tagjai a Magyar Kulturát és Mária Kongregációt 15—15, a Szívet és Zászlónkat pedig 50-50 példányban terjesztették hetenkint il'etve havonkint. A missziós és karitatív szakosztály hatásosabb tevékenységét az anyagi eszközök hiánya akadályozta meg. De azért a missziós szakosztály nemcsak imádsággal támogatta a kath. missziók ügyét, hanem missziós