Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1926

- 9 A bajai gimnázium, mely eddig a győri tankerülethez tartozott, a „Serbische Wojwodschaft und Temeser Banate Landes-Schulbehörde" fönnhatósága és Schulinspektor vezetése alá kerül. Minthogy az életbeléptetett osztrák Entwurf 1859-ben a hatosztályú iskolákat megszüntette és a fenntartó tetszése szerint 4 osztályú algimnáziumokká szállította le vagy nyolc osztályúvá fejlesztette ki, Baja város a Bárány-vendégfogadó és 1675 hold mátéházi föld lekötésével a nyolcosztályú gimnázium mellett döntött, de a tanítás nyelvében — a természettanét és természetrajzét kivéve, melyeknél a német nyelvet kényszerből elfogadta — a magyariól nem tágított. A teljes nyolcosz ályú kat. gimnázium csak 1853,4-ben nyílik meg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. Az első tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fenntartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről; ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, amelybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenye* gette. 1868 ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a tanulmányi alap terhére, a városon csak az iskolaépület fenntartásának kötelessége s évi 1600 koronányi hozzájárulás marad. A bajai főgimnázium eszeiint 1869/70-től kezdve kir. kat gimnázium, s mint ilyen működik 1879,80-ig. amikor az egri, székesfehérvári és pécsi főgimnáziumokat fenntartó Ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságot élt intézetet. E nagyjelentőségű változás kapcsolatban van a Ciszterci Rend szentgotthárdi apátságának történetével. I Ferenc József apostoli király ugyanis az ősi, III Béla király által 1184-ben alapított szentgotthárdi apátságot az osztrák Heiligenkreuz-i apátságból, melybe III. Károly 1734-ben kebelezte, 1878 júl. 30-án kelt legfelsőbb elhatározásával kiszakította s összes javaival együtt visszaadta a magyar Ciszterci Rendnek és negyedikül csatolta a zirci, pilisi, és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt tanulmányi alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba véle'e fokozatosan három év alatt ment végbe. Az első ciszterciek 1879 ben érkeztek Bajára. Magukkal hozták a ma«yar tanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását, azonban a kezdet szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal is meg kellett küzdeniök. Ma az intézet új alakjában (a tanulmányi alap helyett 1892-ben renoválta a Ciszterci Rend és Baja város), új vezetés mellett, gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kulturális intézménye, noha teljesen modern középiskolává fejlesztését helyiségeinek szűk volta még mindig nem engedi meg. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszeivedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914-1918.) mint katonai kórház, utóbb (1918 1921.) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem ludta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után eltakarítottuk a romokat, évről-évre való beosztással pótoltuk a tönkrement és elrablott fölszereléseket. E téren ma már nem érzünk lényegesebb hiányokat. Csak az intézet szűk és roskadozó épülete okoz gondokat és reménykedve várjuk az időt, mikor a tulajdonos