Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1923

8 A város, mint fentartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről; ettől az időtől kezdve azonban az anyagi válság, melybe a város akkori gazdálkodás* folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszed lemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a tanulmányi alap terhére, a városon maradván csak az iskolaépület fentartásának költsége s évi 1000 koronánji hozzájárulás. A bajai főgimnázium eszerint 18t>9/70-től kezdve kir. kath. gimnázium s mint ilyen működik 1879/80-ig, amikor az egri, székesfehérvári és pécsi főgimnáziumokat fentartó ciszterci Rend veszi át n sok viszontagságú intézetet. E nagyjelentőségű változás kapcsolatban van a cisz'erci Rendnek, nevezetesen a Rend szentgotthárdi apát-ágának történetével; összefügg 1. Ferenc József apostoli királynak azon tettével, hogy az ősi. III. B ln-király által alapított (1184.) szentgotthárdi apátságot az osztrák .szentkereszti apátságból, melybe III. Károly 1734-ben kebelezte, 1878. júl. 30-án kelt legfelsőbb elhatározásával kiszakította a összes javaival együtt visszaadta a magyar ciszterci Rendnek, a zirc/i, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátsághoz negyedikül csatolván. A Rend ennek .fejében vette át a nagyon megterhelt tanúimányi alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan, három év alatt ment végbe. Az első ciszterciek 1879-ben érkeztek Majára, magukkal hozván a magyar tanítórendek hivatásérzetét és kötelesség;uJását. A cisztercieknek Baján a kezdet szokásos nehézségein kívül a reg! iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő sok-sok akadállyal kellett megküzdeniök. Ma az intézet új alakjában (a tanulmányi alap helyett 1892-ben renoválta a ciszterci Rend és Baja város), új vezetés mellett, gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kulturális intézménye. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914—1918) mint katonai kórház, utóbb (1918—19'_'1) mint a megszálló szerbek egyik zsákmányolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után az intézet kegyura, Békéli Re ig dr. zirczi Apát úr, 111. Béla magyar király nevével díszítette fel a fokozatos helyreállítással rendbe jövő intézetet. A Rend-történeti ó keg\úr ezzel azt akarta, hogy a ciszterci Rend magyarországi alapítójának kegyeletes emléke a cisztercieknek necsak szívében elrejtve éljen, de egyik intézménye nevében is hirdesse a nagy király dicsőségét és a ciszterci Rend háláját. Az intézet iffazyatci voltak: Dcmerácz Ádám (Icr. r), Pondl Xep. János dr. (fer. r.), Horváth Ferenc dr. (egyházm.) Bandi János (világi), Gebaur Izor (ciszt.), Szenczy Győző (ciszt.), Fölkér Gusztáv (ciszt.), VVerner Adolf dr. (ciszt.). Az intézet elhúnyt ta)irírai közüi irodalmi és kulturális téren kitűntek, mégpedig világiak: Gzirfusz Ferenc, llolub Mátyás, Kolmár József, Stoczck György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Margalits Ede, Jánosy Boldizsár; ciszterciek: Platz Bonifác dr író-főigazgató, Barbarics Róbert, nyelvész, Vincze Ambró. hittud. író, Török Konstant, esztétikus, Madarasz Flóris dr., esztetikus, Kalocsay Alán, költő. Az intézet elhúnyt tanítványai közül országos hírnévre tettek szert: Bende Imre nyitrai püspök, Bogdánovics Lucián karlóczai pálriarka, Füssy Tamás író, Girk György pécsi püspök Szülik József költő, Tóth Kálmán költő. Újhelyi Imre magyaróvári g>zdas, akad- igazgató, gazdasági író.