Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1922

4 kényszerből elfogadta — a magyartól nem tágított. A teljes nyolcosztályú kath. gimnázium csak 1853/4-ben nyílik ineg. A tanári állásokat nyilvános pályázat útján töltötték be. Az első tanárok jobbára egyházmegyei papok voltak. A város, mint fentartó, 1862-ig gondoskodott intézetéről: ettől az időtől kezdva azonban az anyagi válság, melybe a város akkori gazdálkodása folytán jutott, a gimnázium létét is a legnagyobb veszedelemmel fenyegette. 1868-ban a kormány menti meg az iskolát. A város nagy örömére átveszi az állami iskolák sorába a tanulmányi alap terhére, a városon maradván esak az iskolaépület fentartásának költsége s évi 1600 koronányi hozzájárulás. A bajai főgimnázium eszerint 1869/70 tői kezdve kir. kath. gimnázium s mint ilyen működik 1879/80-ig, amikor az egri székesfehérvári ós pécsi főgimnáziumokat fentartó ciszterci Rend veszi át a sok viszontagságú intézetet. E nagyjelentőségű változás kapcsolatban van a ciszterci Kendnek, nevezetesen a Rend szentgotthárdi apátságának történetével ; összefügg 1. Ferenc József apostoli királynak azon tettével, hogy az ősi, III. Béla-király által alapított (1184.) szentgotthárdi apátságot az osztrák szentkercszti apátságból, melybe III. Károly 1734-ben kebelezte, 1878L júl. 30-án kelt legfelsőbb elhatározásával kiszakította s összes javaival együtt visszaadta a magyar ciszterci Rendnek, a zirczi, pilisi és pásztói egyesített ciszterci apátságlioz negyedikül csatolván. A Rend ennek fejében vette át a nagyon megterhelt tanulmányi alaptól a bajai főgimnáziumot. Az intézet birtokba vétele fokozatosan, három év alatt ment végbe. Az első ciszterciek 1879-ben érkeztek Bajára, magukkal hozván a magyar lanítórendek hivatásérzetét és kötelességtudását. A cisztercieknek Baján a kezdet szokásos nehézségein kívül a régi iskola hagyományaiban s a helyi viszonyokban rejlő soksok akadállyal kellett megküzdeniök. Ma az intézet új alakjában (a tanulmányi alap helyett 1892-ben renoválta a ciszterci Rend és Baja város), új vezetés mellett, gazdag szellemi és anyagi belső tartalommal a délvidéknek egyik legkiválóbb kulturális intézménye. A világháborút és a háborúnál is kegyetlenebb békeszerző éveket az intézet is megszenvedte. Az épület helyiségeiben és felszereléseiben, előbb (1914— 1918) mint katonai kórház, utóbb (1918—1921) mint a megszálló szerbek egyik zsákmánvolási tere, rendkívül sokat szenvedett. Azonban sem szellemét, sem tantervét még csak érinteni sem tudta az elnyomó hatalom. A felszabadulás után az intézet kegyura, Békefi Rémig dr. zirczi Apát úr. HJ-ik Béla magyar király nevével díszítette fel a fokozatos helyreállítással rendbe jövő intézetet. A Rend-történetíró kegyúr ezzel azt akarta, hogy a ciszterci Rend magyarországi -alapítójának kegyeletes emléke a cisztercieknek ne csak szívében elrejtve éljen, de egyik intézménye nevében is hirdesse a nagy király dicsőségét és a ciszterci Rend háláját. Az intézet igazgatói voltak : Demerácz Adám (fer. r), Pendl Nep. János dr. (fer. r.), Horváth Ferenc dr. (egyliázm.) Bándl János (világi), Gebaur Izor (riszt), Szen.izy <iyőző (ciszt.), Fölkér Gusztáv (ciszt.), Wernor Adolf dr. (ciszt). Az intézet elhunyt tanárai közül irodalmi és kulturális téren kitűntek, mégi^dig

1 világiak : Czirfusz Ferenc, Holub Mátyás, Kolmár József, Stoczek György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Margalits Ede, Jánosy Boldizsár; ciszterciek: Platz Bonifác dr., iró-főigazgató, Bar barié s Róbert, nyelvész, Vincze Ambró, hittud. író, Török Konstant, esztetikus. Madarász Flóris dr., esztetikus, Kalocsay Alán, költő. Az intézet elhunyt tanítványai közül országos hírnévre tettek szert: Bende Imre nyitrai püspök, Bogdánovics Lucián karlóczai pátriarka. Füssy Tamás iró, Girk György pécsi püspök, Szülik József költő, Tóth Kálmán költő, Újhelyi Imre magyaróvári gaxdas. akad. igazgató, gazdasági író.