Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1918-21

— is rossz, de a halál nem kerülte el intézetünk^. Nagy Antal és Szilágyi László 11. oszt. igen derék tanulók szálltak korán megnyílt sirjokba. Osztálytársaik virágot tettek koporsójukra; az ifjúság gyászénekkel vett sírjoktó) búcsút s tanáraik és tanulótársaik Requiemen imádkoztak lelkük üdveért. Emiéköket ez írás is őrzi. Az egészségügy érdekében különben az intézet egészségtanára és iskola oivosa, Pollermann Artúr dr. városi tiszti főorvos úr, nemcsak azt tette meg, amit a törvény és szabályrendeletek előírnak, de az őt jellemző buzgósággal és lelkesültséggel jóval többet is b) Értelmi nevelés. Nem ismételve a történeti részben már érintett megnehezítő sőt gátló körülményeket, itt csak általánosságban számolunk be róla, hogy oktató-nevelő munkánk tartalmát, irányát és módszerét mind a három évben a Gimnáziumi Tanítás Terve és a reá vonatkozó Utasítások szabták meg. A régi tankönyvekkel a tanítás anyagának megválogatásánál és az oktatás módszeréhen ezeknek szelleme szerint jártunk el és módszeres értekezleteinket is ezek népszerűsítésére, mélyítésére s gyakorlati megvalósításukban a lehetőleg egyöntetű eljárás megteremtésére használtuk fel. Az előírt anyagot mind a három évben teljesen feldolgoztuk. Eltérés köztünk és a hazai iskolák között csak abban volt, hogy az 1920,21. évben újonnan bevezetett tárgyak (III. oszt. emberföldrajz, IV. oszt. földrajz és gyorsírás; VII. oszt. földrajz s VIII. oszt. közgazdaságtani és társadalomtudományi ismeretek) a mi tanrendünkben nem szerepeltek, mert az ezekre vonatkozó rendeletek hozzánk nem juthattak el s róluk csakis a felszabaduláskor szereztünk tudomást, amikor természetesen ezek is a miniszteri rendeletnek megfelelőleg bevezettettek. A rendkívüli tárgyak közül az éneket három csoportban — a kezdők, haladók és egyházi éneket tanulók számára — heti 3 órában tanítottuk. A zenét — az 1920/21. évet kivéve, amikor a zenetanár halála miatt szünetelt — külön a kezdők s külön a haladók 2—2 óráhan, a franc a nyelvet, gyorsírást 2- 2 órában, a szabadkézi rajzot, két csoportra osztva, 3 és a vívást, míg mesterét, az intézeti tornatanárt, ki nem utasították a szerbek, 2 órában tanulták e rendkívüli tárgyak tanulására jelentkezett tanulók. c) Vallásos és erkölcsi nevelés, iskolai ünnepek, jótékonyság, fegyelem. Itt, megszállt területen, semmi külső ellenséges körülmény nem gátolt bennünket abban, hogy nevelői meggyőződésünk és érzésünk szerint a ciszterci Rendnek s minden intézetének hagyományos nevelési elvét, a tudatosságig megtisztúlt vallás-erkölcsöt, tegyük nevelésünk tengelyévé. Ha más években, a közöny éveiben is, ez volt a tanári testület munkájának hajtó ereje és iránya, most, amikor a hitetlenség romboló munkájának, ha eseményekben nem is, de szorongó érzésünkben mi is kárvallottjai voltunk, s mikor az előbbi évek hitetlenei is visszatértek a vallás életadó és biztosító forrásához, a hívők meg kétségbeesett állapotukban csak a kereszt tövénél nyertek enyhületet s a megfeszített Isten-emberbe helyezték reményöket: az igazságunk diadalának öntudatával és erejével érvényesítettük a mi létünket és munkánkat egyedül igazoló nevelési elvet: a vallás-erkölcsi oktatás szükségességét. Épen ezért nemcsak a szorosan vett istentiszteleti és vallásgyakorlati (szentmise, imádság, exhortáció, szentgyónás és áldozás, nagyböjti elmélkedés stb.) cselekvéseket iparkodtunk a szokás mechanizmusa helyett meggyőződéses öntudatosságból származtatni, hanem egész nevelésünket és taní'ásunkat az az igazolt elv irányította, hogy vallás nélkül nincs erkölcs, erkölcs nélkül nincs lét, nincs élet.