Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1918-21

— 17 ­szándékból, szerb tanítók kétszer is leltárba vették az állományt. A szertárak, mint a történeti részben ismertettük, sok viszontagságon mentek keresztül. A szertárőrök egyebet se tettek, mint rejtegettek és helyreállítottak. Különösen áll ez a fizikai szertárra, mely mesésnek hirdetett tartalmával állandóan izgatta a szerbek fantáziáját, s mely a kivonuláskor — legalább is el nem rejtett részében előzetes értesülésünk szerint biztosan a szerbek zsákmánya lett volna, ha az entente olyan rövid időt nem nem szab nekik a még nem várt kivonulásra, mely csak arra volt elég, hogy a maguk bőrét és niotyóját cipelhessék fejvesztetten. — Érdemes őre, Székely Károly úr, ki negyven év óta ritka szakértelemmel szervezte s páratlan szeretettel gondozta, sokat aggó­dott miatta és sokat dolgozott érette. Kár így is esett benne, mert 1—2 esz­köz — pl. a nagyon értékes dynamógép s a kitűnően felszerelt előadó asztal — hogy a kisebbeket ne emtítsük — az evakuálások idején eltűnt. A termé­szetrajzi szertárt is sok kár érte szétszedett bútorzatában és elszállításra dur­ván asomagolt állományában. Csak a tornateremben nem pusztíthattak sokat. Ezt a szerbek előtt jórészt elvégezték a kórházi ápoló katonák és az a lelki­ismeretlen élelmezési vállalkozó, aki a kórházparancsnok kedvezéséből a torna­termet konyhának, szertárát pedig raktárnak foglalta le. Ami kezök ügyében maradt, mert nem volt elraktározható, azt feltüzelték; amit elzártak előlük, főleg a bőrféléket, azt meg feltört helyükről elrabolták. Az intézet kártalaní­tása érdekében a jogos és szükséges lépéseket annak idején megtettük, ámde a nagy nemzeti katasztrófa s az ebből kitört forradalom annyi minden egyéb­bel együtt ez ügy aktáit is eltemette — örökre. Ami a szerbek idejére ma­radt, az az ő kezükön el is veszett. A kárunkat jegyzékbe vétettük. Rendszerinti új beszerzésekkel nem dicsekedhetünk, mert ezekre a bizony­talan állapotban gondolni sem mertünk. Mikor nem tudhattuk, hogy mit hoz a holnap, s mikor folyton attól kellett rettegnünk, hogy ami van is, nem lesz-e az a másé, meg kellett elégednünk azzal, ami — hála a gazdagon szaporító jobb időknek — elegendő bőségben megvolt. Ami csekély beszerzés történt, mint a tanítás céljára múlhatatlanul szükséges, majd az 1921/22. isk. év kimu­tatásában fog szerepelni. 4. As intézet nezwlö és tanító működése. a) Testi, nevelés, egészségi állapot. A tornázás a megszállás két első évé­ben a visszanyert tornateremben, az intézet udvarán és a sporttelepen a há­ború előtti buzgósággal mindenben a középiskolák részére kiadott Utasítások szerint folyt. A második évben újra megkezdte működését a testedzőkör is, melynek tagjai a tornatanár vezetésével élénk sportéletet fejtettek ki. A szo­kásos helyi tornaverseny azonban a megnehezült viszonyok között nem volt megtartható. Teljesen szüneteltek az előző években annyira kedvelt és gya­korlati hasznukkal értékes kirándulások is, mert a város területét, mikor bent sem volt biztonságban az ember, elhagyni veszély nélkül nem lehetett. — A megszállás harmadik évében a tornatanítás a fentebb ismertetett okból telje­sen szünetelt. Az egészségi állapot az intézetben csak 1918/19-ben volt rossz. Oka az ismertetett spanyol betegség. Ennek fentebb megnevezett két áldozatán kivül még kétszer kellett temetnünk. Dőri András Ili. és Mihalecz Márk IV, oszt. kiváló tanulóinkat. Fiatal életüket agyhártyalob oltotta ki. Az 1919/20. isk. év járványos betegséggel sem háborgatott bennünket, áldozatot sem kívánt tőlünk. Az 1920/21. isk. év á talános egészségi állapot tekintetében szintén nem volt 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom