Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1917
— 10 — tanítottuk. Á zenét, külön a kozdők s külön a haladók, 2—2 órában, a francia nyelvet, gyorsírást 2—2 órában, a szabadkézi rajzot, két csoportra osztva, 3 s a vívást 2 órában tanulták e rendkívüli tárgyak tanulására jelentkezett tanulók. A tanulmányi előmenetel számszerű eredménye, az egyes tárgyak szerint, a statisztikai kimutatások illető rovataiban látható ; azért itt csupán összefoglalva jelezzük, hogy az osztályozott 313 tanuló közül 243 végezte be a tanévet sikeresen vagyis 77"B4°/ 0 ; egy tárgyból 39=12'4ö%> kettőből 13=4'15"/ 0, többől 18-=5"75 0/ 0 nyert elégtelen osztályzatot. c) Vallásos és erkölcsi nevelés, iskolai ünnepek, jótékonysáf), fegyelem. A ciszterci Rendnek s minden intézetének hagyományos nevelési elve, a tudatosságig megtisztúlt vallásosság volt az eszménye erkölcsi nevelésünknek. Ez a szellem hatotta át egész tanítói hivatásunkat; ez irányította cselekvéseinket a külső istentisztelet gyakorlásában s ebből származtattuk a kegyelet, a hála s jócselekedet tényeit. — Az előadásokat imádsággal kezdtük és végeztük s déli harangszókor tanár s tanítvány együtt imádkozta az őrangyalát. A róm. kath. vallású tanulók az igazgató, a hittanár és az osztályfőnökök vezetése alatt, a hidegebb időszak kivételével, naponkint fél 8 kor szentmisét hallgattak, vasár- ós ünnepnapokon pedig az egész tanári testülettel jelen voltak 8 órakor a szentmisén, amelyet addig, mig otthonunk nem volt, a templomban, utóbb az intézetben szentbeszéd követett. Hogy a templomi prédikációknak, melyeket Kovács Pius dr. hittanár tartott, az ifjúság miséjére gyülekező műveltebb közönség lelki életére is mily jótevő hatásuk lehetett, bizonyította a hallgatók számának növekedése. — Ünnepi szentmiséje volt a tanulóifjúságnak az iskolai év megnyitásakor, a zirczi Apát urnák, az intézet kegyurának (okt. 1.), IV. Károly királynak (okt. 4.) nevenapján, Szent Imre hercegnek, a magyar kath. ifjúság védőszentjének ünnepén (okt. 5.), ápr. 11-én, a 48 as törvények szentesítésének évfordulóján, Zita királyné neve- (ápr. 27.) és születése- (máj. 9.) napján s az iskolai év bezárásakor (jún. 15.). A kath. ker. kegyelet ébrentartására egy-egy szentmise volt az aradi vértanúknak (okt. 6.), az intézet elhunyt jótevőinek, tanárainak és tanulóinak (okt. 11 — 13.), a háborúban elesett hőseinknek (nov. 2.), Erzsébet királyasszonyunknak (nov. 19.), Trapl István VII. és Juhász Endre V. oszt. tanulóinknak (máj 16., jún.5.)lelki üdveért. Ez ünnepi misék, de általában a vasár- és hétköznapi diákmisék alatt is — október havának keddjét, csütörtökjét és szombatját kivéve, amikor az olvasót imádkoztuk — az intézet vegyes kara négyeshangú magyar és latin egyházi énekeket adott elő Saád Henrik vezetése mellett. — Kath. ifjaink az iskolai év folyamán ötször végeztek közös szentgyónást és áldozást, és pedig a tanév elején, Szent Imre herceg ünnepén, karácsonykor, húsvétkor, és az iskolai év végén, jún. 6- án, közvetlenül a bérmálás előtt, amelyben 148 tanulónk vett részt. Ezen alkalmakon kívül, főként a Mária-kongregáció tagjai, többször is járultak a töredelem szentségéhez. A húsvéti szentgyónást három napon át szentgyakorlatok előzték meg ; a nagyböjtöt megelőző három napon pedig a szokásos szentségimádást végeztük s végül, az előadások megkezdése
