Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1915

~ as 585 koronát, a megmaradt 65 koronát pedig a Bajai Takarékpénztárban helyeztük el. Az összegyűjtött összeghez 50-50 koronát adtak Orescher Gyula, Erii István, Ertl József, Major Károly, Makray László dr., özv. Michitsch Józsofné szül. Janiga Anna, Miillcr József, özv. Natti .lózsefnó szül. Gál Klotild, özv. Nicolaus Béláné szül. Scherer Bella, Schőn Géza, Telegdy Nándor dr., Tománovics György és Tury Mátyás kir. tanácsos. Major Károly itélőtáblabiró urnák, a felsorolt úrhölgyeknek és uraknak és a Bajai Jótékonycéln Leányegyesületnek a' jóságért, melyben szegény növendékeinket részesítették, hálás szívvel mond köszönetet az igazgatóság. B) Az intézet működése. 1. Vallás-erkölcsi nevelés. Intézetünk mindig a Vallás-erkölcsi nevelés szolgálatában állott, mert meg volt győződve, hogy az egyénnek, meg az államnak is boldogulása, fejlődése, haladása csak ezen az erős és szilárd alapon nyugszik biztosan. S a történeti erők összeütközéséből származó katasztrófa, amely ebben a világháborúban reánk szakadt, még jobban megerősít bennnünket ebben a hitünkben. Hiszen most tapasztalhatjuk legjobban, hogy az életnek minden nagyobb lendülete: az önzetlenség, az önfeláldozás, a hűség, a hősiesség, az eszmékért való lelkesedós s minden erény, ami fenntartja és előbbre viszi a hazát és az emberiséget, a vallás mélységeiben fakad s most láthatjuk, hogy a nagy sötétségben, amelyebben az élet-halál harcban reánk szakadt, nem adhat nekünk megnyugvást sem az emberi ész, sem a tudomány, setn a műveltség, egyedül csak a vallás erősíthet meg bennünket a háboru nagy borzalmainak elviselésére, egyedül a vallás vigasztalhat meg a kétségbeesésben. Az életre, a többéletre, az állati életen felülemelkedő, eszmék után igazodó, magasabb életre akarjuk nevelni tanítványainkat, s nem akarjuk a halált, az egyén és a nemzet halálát. Epen azért még fokozottabb mértékben törekedtünk a gondjainkra bizott ifjakat valláserkölcsös szellemben nevelni s öregbíteni bennük az istenfélelmet és a vallásos kötelességek erős érzetét. S minthogy a vallásosságnak csak akkor van értéke, ha tettekben nyilatkozik, nagy gondunk volt arra, hogy tanítványaink hozzászokjanak vallásuk külső gyakorlásához. Ezért lelkiismeretesen résztvettünk az egyháztól előirt vallásgyakorlatokban. Az előadásokat mindenkor imával kezdtük és imával végeztük, déli harangszókor pedig a tanár tanítványaival közösen elimád-