Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1915

- iá gimnáziumba, mint még soha s nehéz, fárasztó munkát adott a tanári karnak, mig valami eredményt tudott elérni. A többi osztályokban körülbelül a békés idők megszokott rendje volt megállapítható. Bár itt is a rendesnél erőscbb munkára volt szükség, mert a szorgalomban némi ellanyhulás mutatkozott és a tanulók nehezebben voltak fékezhetők. A nagy idők izgalmai másfelé ragadták a gyereknek amúgy is eleven fantáziáját, azután a család még ugy sem tudta támogatni az iskola munkáját, mint a béke éveiben; hiszen annyi családból hiányzott az apa, aki uttalon-utakon járt ezer veszedelem között, fegyverrel védve hazáját s hogyan tudott volna erős lenni a máskor is gyönge anya, mikor a lelke tele volt aggodalommal, amikor hősi halált halt férjét vagy nagyobbik fiát siratta s emellett az egyre nehezebbé váló életfentartás küzdelme, a megélhetés gondjai vették igénybe minden erejét? Legjobban lehetett érezni a háborúnak a tanulók szorgalmára és magaviseletére való káros hatását a legfelsőbb osztályokban és azon tanulóknál, akik várható katonáskodásuk jogán előnyöket és munkanélküli kedvezményeket vártak s nagyobb szabadságra tartottak igényt. Aggasztóbb, erkölcsi szempontból veszedelmes tünetek itt sem mutatkoztak, ele a tapasztalt jelenségek erősen figyelmeztetnek, hogy résen kell lennünk, ha a gondjainkra bízott ifjúság lelkét a káros hatásoktól meg akarjuk őrizni. A háborúnak legmélyebb és legállandóbb hatása volt az irgalom, az áldozatkészség, a jóság, a részvét, amelyet a háború nyomoruságainak és szenvedéseinek látása fakasztott ifjaink szivében. Igazán mélyen megható volt látni, hogyan siettek odaadni filléreiket a nyomorúság enyhítésére, a háboruütötte sebek gyógyítására, a könynyek letörlésére. Ezeknek a nemes és gyöngéd érzelmeknek megnyilatkozása a legszebb reményekkel tölthet el bennünket ifjaink lelkének, jellemének kialakulását illetőleg. 7. A nagy szünidőben tanulóink kivették részüket a mezőgazdasági munkásságból is. 74 tanulónk dolgozott a mezőgazdaságban vagy foglalkozott kerti munkával. Általában az otthoni gazdaságnak voltak támogatására. Városi ifjaink a közigazgatásban, a tűzoltói és közegészségügyi intézményeknél iparkodtak pótolni a hiányzó munkaerőt. 30-an végeztek ingyen munkát mint Írnokok a városházán, 24-en mint önkéntes tűzoltók és mentők működtek. 8. Iskolai egyesületeink, amelyeknek működése különösen a háború első évében a helyiség hiánya miatt szűkebb keretek közé szorult, szintén nem vonhatták ki magukat a háború hatása alól,