Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913
8 Bajára a törökök a mohácsi szerencsétlen csata után néhány napra, 1526 szeptember havában már bevonultak és elfoglalván az egész vidéket, közigazgatási kisebb székhellyé, nahijévé tették és a szegedi szandsákságba osztották. Evlia Cselebi Kalocsa palánkáról jön Bajára — mint írja — virágzó magyar falukon haladva át. Bajáról azt írja Evlia Cselebi, hogy régi vár a szegedi szandsák területén, a Duna folyó partján. Várparancsnoka, 80 katonája, számvevője, adófelügyelője, vámfelügyelője és építészeti agája van. Vára a Duna partján erős vár, nagy kikötővel. A kikötő jövedelme az egri katonaságé. A vár kettős palánkafal kerítésü, négyszögű, szépen rendezett erődítmény. A belső várban két mecset volt, amelyek közöl az egyiket keresztény templomból alakították át; ennek vékony mináret tornya van. A belső várban van a próféta törvénye szerint való törvényszék is, s azonkívül ötven deszkaház és 15 bolt. A kapun kívül van a nagy külváros, amely szintén tömésfal kerítéssel van megerősítve. A város 300 alacsonyabb-magasabb, deszka tetejű, csinos, erős házból áll. Van egy mecsetje, egy kolostora, egy medreszeje x), egy elemi iskolája, egy fürdője, százötven boltja. Kikötőhely levén, lakói gazdagok és nagyon barátságosak. E város utcái mind deszka burkolatúak, mivel földje lapályos és mocsaras. A városnak két kapuja van : egyik a Révkapu, amely nyugotra nyílik, a másik délkeleti irányban, a Zombor városába vezető úton van. A révfőnél van a temető. 2) Ugyanott a révfőnél van a vámfelügyelő háza is. E kikötő tájékán mináret magasságú domb van, honnét lefelé nézni sem mer az ember. 3) Körülbelül ennyit mond Evlia Cselebi Baja váráról és városáról. Ezekből megalkothatjuk a XVII. századbeli Baja képét. Már ebből a leírásból láthatni, hogy jelentékeny város volt s mint kikötőhelynek már ebben az időben meg volt a kereskedői jellege. Ugyanezt megerősíti Marsigli is, aki azt írja, hogy a 18. század első éveiben Baja már nevezetes kereskedőhely volt s Erdéllyel, Horvátországgal, sőt Olaszországgal közvetítette a kereskedelmet. 4) !) Medresze felsőbb iskola, collogium, akadémia. Az ilyen iskolában tanító tanár neve müderrisz, aki az ulemák (tudósok) rendjébe tartozik. 2) A Spitzer-féle gyujtógyár környékén. 3) Ez a magasság a mai Nemzeti szálló környékén van. A nagyítás keleti fantáziára vall. Evlia Cselebinél többször találkozunk ilyennel. 4) Iványi István : Báos-Bodrog vmegye földrajzi és történelmi helynévtára. V. kötet.
