Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

56 a városnak igazán díszére szolgált volna, s ami legfőbb, a későbbi fejlődés igényeit is kielégíthette volna. így pedig, bár a mostani körülményeknek megfelelően minden helyiség megvan benne, s tiszta, világos osztálytermei kellemesen hatnak az idegenre, aki azokat megtekinti, mégis minden kicsi benne, s ha esetleg a tanulóifjúság száma, amely ma 300 körül jár, megszaporodna vagy a tanügyi fejlődés ujabb helyiségek felállítását tenné szükségessé, nem fejlődhetik, mert minden oldalról körülzárt telken fekszik és egyik irányban sem terjeszkedhetik tovább. Az épületen, amely állandóan jó karban van tartva, 1892 óta csupán annyi változás történt, hogy az 1913-ik év nyarán Békefl Rémig dr. zirczi apátúr megépíttette 4181 korona értékben a tornateremhez csatolt öltözőt mosdókkal és zuhannyal ellátva. Az újjáalakított épületben tehát tovább folyt a tanítás munkája, az állami tanterv alapján, buzgósággal, lelkesedéssel. A rend tagjai mindig tudatában voltak fontos hivatásuknak, s jól tudták, hogy az iskolának tulajdonképenl célja a nevelés, a gyermek lelkének formálása, a benne szunnyadó tehetségek és erők felkeltése és irányítása, szóval a vallásos és hazafias, a kötelességtudó és munkás ember kialakítása. A tanítás is csak eszköz ezen cél elérésére. Ez a gondolát vezette munkájukban a bajai cisztercieket is. Míg tehát az állami tantervet szem előtt tartva fejlesztették a tanulók értelmét és gondolkodóképességét, mindig nagy gondot fordítottak az ifjúság valláserkölcsös és hazafias nevelésére. Minthogy a tanítás munkáját is előmozdítja, meg a nevelésnek is elsőrangú eszköze, szigorú fegyelmet tartanak az iskolában. Baján is mindjárt az első években kialakúlt az intézetnek belső rendje, amelyet szigorúan következetes munkával megalapítanak és fenntartanak. E rend, amely ma is fennáll intézetünkben, mindenben rávall egy öntudatos, energikus, ideális gondolkodású igazgatóra s egy egységes fölfogású, magasabb célokat néző tanári karra. A 70-es években a bajai gimnázium fegyelme meglazult, és az intézet a szigorúbb intézetekből menekülő tanulóknak refugiuma lett. Természetes, hogy az egyszerre, minden átmenet nélkül beállott szigorú rend s a régi világgal való ellentét nagy változásokat idézett elő, ami elsősorban a tanulók számának nagyfokú csökkenésében mutatkozott. 1878/79-ben 350 volt a tanulók száma, 1886-ban pedig már csak 170 volt, köztük 30 felsőbb osztályi. Ez a körülmény ellentétet keltett a közönség egy része s a gimnázium tanári kara között,