Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

43 Az érettségi vizsgálatra 8 rendes és 1 magántanuló jelentkezett. A teljesen kifejlett bajai főgimnázium a város által anyagilag erősen támogatva, kiváló tanári kar vezetése alatt virágzásnak indult. Ebben az időben Bács-Bodrog megye vezető embereinek legnagyobb része a bajai gimnáziumból került ki. A magasabb tanügyi hatóság is több ízben kitüntető elismerésben részesíti az intézetet. így Kümmer János Henrik, Csanádmegyei esperes, iskolafelügyelő, aki Bonnáz Sándor helyébe lépett, 1856 április havában hivatalos látogatásai végeztével jelentést tett a tapasztaltakról a kormánynak, amely a jelentés alapján tudatta a gimnázium igazgatóságával, hogy az iskolai felügyelő a bajai főgimnázium tanuló ifjúságának előmenetelét általában kielégítőnek találta, a tanárok buzgósága, tanításmódja pedig dicséretreméltó. A tanári karban sok kiváló ember volt; egyik-másik később Bajáról elkerülve, előkelő állásba jutott és országos hírnévre tett szert. Az intézet országoshírű tanárai közöl megemlíthetjük a következőket : Czirfusz Ferenc, HoFub Mátyás, Kolmár József, Stoczek György, Klamarik János, Szarvas Gábor, Köpesdy Sándor, Babics Kálmán, Mendlik Ferenc, Korény-Scheck Vince, Margalits Ede, Jánosi Boldizsár stb. Az elnyomatás szomorú éveiben, az ötvenes évek elején, amikor a középiskolák tanárainak mindig résen kellett lenniök, hogy a kormány németesítő törekvéseinek útját állják, alakult meg a legtöbb gimnáziumban az úgynevezett önképzőkör vagy nemzeti kör. Ezeknek egyik célja volt: a komoly munkásság iránti szeretet fölkeltése az ifjakban ; a másik pedig fölébresztése, megerősítése a nemzeti érzésnek, előmozdítása a magyar nyelv iránti szeretetnek s fokozása a nemzeti multunk nagy alakjai iránt való kegyeletnek. Épen e szempontból nagyon fontos szerepök volt az ifjúsági önképzőköröknek ebben a korban, midőn a hazafiúi érzelemnek és fájdalomnak megnyilatkoznia nem volt szabad, midőn a felsőbb hatóság épen az iskolát kísérte a legnagyobb figyelemmel s még azt is eltiltotta, hogy iskolai ünnepeken a „Szózat"-ot énekeljék. Igen alkalmas volt az önképzőkör arra, hogy ott az ifjúság szabadon lelkesedjék, mert nem állottak oly szigorú ellenőrzés alatt, mint az iskolában, s különösen kezdetben nagyon is szabadon mozoghattak. A bajai főgimnázium tanári kara tisztában volt vele, hogy nyelvében a n;mzet élni vagy enyészni szokott, épen azért a legnagyobb lelkesedéssel karolta föl az ifjúság törekvéseit, amelyek egy ilyen önképzőkör megalakítására irányultak,