Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

35 kiadások alapjául az úgynevezett Bárány vendégfogadót és a rrtátéházi 1675 hold majorsági földet lekötendi; ezenkívül pedig, amennyiben a most említett javadalmak jövedelme e célra elégtelen lenne, teljes készséggel járul ahhoz, hogy a szükséges költség birtokaránylag az egész városi lakosságra kivetessék." Baja város tanács- és közgyűlésének ezen határozatára csakhamar megérkezett a temesvári iskolai hatóság válasza. A bácsi felsőkerületi cs. kir. kormánybiztosság augusztus 24-én 4231. sz. a kelt átiratában tudatja a város közönségével, hogy „a helyben felállíttatni elhatározott nagygimnázium létesítése iránt tett fölterjesztést az országos iskolai hatóság dicsérő elismeréssel fogadja, s ennek alapján már fel is szólította a Szent Ferenc-rend főnökét, vájjon képes lenne-e a rend továbbra is a szükséges tanerőkkel ellátni az intézetet." Ha a Ferenc-rend 12 tanárt nem tudna adni, akkor világi tanárokat kell alkalmazni, s e célra 7C00—8C00 forintnyi évi kiadás fedezésére alapítványról kell gondoskodni. Ha a község erre hajlandó, engedélyért a kormányhoz kell fordulni. Az Entwurf 17. §-a szerint az iskolaalapító szabadon választhatja meg a tanítás nyelvét, de minthogy Baján is, de különösen a környékén sok a német lakos, s minthogy állami hivatalnok később csak az lehet, aki a német nyelvet bírja, ennélfogva az iskolahatóság megkívánja, hogy a tárgyakat, ha nem is mind, de legalább nagy részben német nyelven kell előadni. Az augusztus 24-én tartott közgyűlés nagy lelkesedéssel fogadta a leiratot, s határozatba ment, hogy „a város közönsége ezen szent intézet létesítésére szükséges áldozatokat meghozza." Hogy pedig az intézet átszervezésének semmi se álljon útjában, a már felajánlott Bárány vendégfogadón és a mátéházi 1675 hold majorsági földön kívül a mátéházi puszta földjéből még annyit készek kijelölni, amennyi a cél megvalósítására szükséges. Egyúttal a kormányhoz folyamodást intéznek, hogy a gimnázium fenntartásához szükséges alapítvány létesítésére az engedélyt megadja. A tanítás nyelvére vonatkozólag pedig azt határozzák, hogy a természettan és természetrajz előadási nyelve kivételesen a német lesz, a többi tárgynak azonban magyar az előadási nyelve. Határozatukat azzal okolják meg, hogy a városban is, meg a vidéken is van ugyan német elem, de a magyar annyira túlnyomó, hogy az iskola tanítványok nélkül maradna, ha a tárgyak nagy része német nyelven adatnék elő. Minthogy a tanács a városra nézve nagyon fontosnak tartotta a nyolcosztályú gimnázium létesítését, Szevics Döme polgármestert és Koller István városi képviselőt Temesvárra küldték, hogy az ügyet az iskolahatóság pártfogásába ajánlják. 3*