Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

34 Körülbelül ilyen változásokat hozott létre az Entwurf Magyarország közoktatásügyében. A kormány már 1849-ben megteszi a szükséges intézkedéseket az uj rendszer meghonosítására, azonban nálunk részint a háborús zavarok, részint az ellenséges indulat, részint a sajátos helyi viszonyok erős gátakat vetettek az uj rend életbeléptetése elé. így történt, hogy Baján még 1850/5l-ben is a régi rendszer szerint folyt a tanítás. Egy ideig csak tűrte ezt az uj kormány, amint azonban hatalmában erősödött, egymás után kapták az intézetek fenntartói a rendeleteket arra vonatkozólag, hogy iskoláikat az Entwurf szerint rendezzék, mert ezentúl csak azon intézetek adhatnak ki érvényes iskolai bizonyítványt, amelyeket az állam nyilvános rendes iskoláknak elismer. A városi tanács az ismételt sürgetésekre 1851 március 28-án tartott ülésében tárgyalja e rendeletet, s elhatározza, hogy gimnáziumát az uj rend szerint szervezi, „nehogy a tanulóifjúság érvényes bizonyítvány hiányában más tanodába leendő átlépéskor rövidséget szenvedjen". Ugyanezen gyűléséből „megkereste a tanács a Szent Ferenc-rend főnökét, hogy ezen gimnázium rendezése érdekében a szükségeseket elkövetni, egyúttal ugyanazt alkalmas tanítókkal — amennyiben ez a tisztelt szerzetből telik — ellátni méltóztassék". Ezen felhívásra a rend főnöke a julius 14-én tartott közgyűlésnek élőszóval bejelenti, hogy a kérdést legalkalmasabban lehetne eldönteni a rendi kormánytanács ülésén és kéri a tanácsot, hogy erre a gyűlésre, amely augusztus 13-án lesz Dunaföld váron, legyen szíves követeket küldeni. A tanács a gyűlésre Szévits Döme polgármestert és Koller István bizottsági tagot küldi ki. Időközben még ugyanazon év augusztus hó 2-án megjelent Baján Kovatsits Antal kormánybiztos (Regierungs-Commissar der oberen Bács) és a városi közgyűlésen a temesvári iskolahatóság megbízásából sürgeti a gimnázium ügyének rendezését. Egyúttal határozott nyilatkozatot kér a várostól arra nézve, vájjon teljes nyolcosztályú gimnáziumot óhajt-e, vagy beéri a négy osztályú algimnáziummal. A nevelés ügyét szívén hordó városi tanács 512. sz. jegyzőkönyve szerint „egy régóta ápolt óhajtásának teljesítése iránti felszólamlása alapjául veszi a jelen pillanatot, a magas kormánynak kijelenteni szerencsés levén: hogy kebelében egy nagygimnáziumot alakítani óhajt, minek következtében ez iránti kérelmét oly kijelentéssel felterjeszteni elhatározá, miszerint a kérdéses nagygimnázium életbeléptetésével szükséglendő évi