Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

33 Egyúttal új tanrendszert hoznak be gimnáziumainkba. Ez a tanrendszer Thun Leó grófé, az osztrák közoktatásügyi miniszteré, volt. Ausztriában 1849-ben lépett életbe, Magyarországban pedig először 1850-ben alkalmazták iskoláinkban. Teljes címe: Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. Wien, 1849. Az Entwurf kétségtelenül nagy haladást jelent közoktatásügyünk történetében. Szakít az eddigi hagyományokkal s uj alapokra fekteti a középiskolai oktatást. Legnevezetesebb jellemvonása, hogy az eddig egy mederben haladó középiskolai oktatást két ágra szakítja, s felállítja a gimnáziumok mellett a reáliskolát, mint az iparnak s technikai felső iskoláknak előkészítő iskoláját. Abban a tekintetben is fontos ez intézkedés, hogy az eddigi egyoldalú humanisztikus képzés mellett a gyakorlati élet követelményeit is tekintetbe veszi, és a latin nyelvtől a gyakorlati tárgyakra s a mindig jobban fejlődő reáltudományokra fordítja a figyelmet. Az Entwurf megváltoztatja a gimnáziumok szervezetét is. Eddigelé a gimnáziumok négy grammatikai és két humanista osztályból állottak. Ezeknek mintegy befejezéseül szolgált a két évi filozófiai tanfolyam az akadémiákon és a líceumokban. Az Entwurf ezt a két évi tanfolyamot a gimnáziumhoz csatolja s megkülönbözteti az algimnáziumot négy osztállyal és a nagygimnáziumot nyolc osztállyal. A gimnáziumnak célja az Entwurf első paragrafusa szerint „magasabb, általános kiképzésnek a régi klasszikus nyelvek és irodalom lényeges használatával való eszközlése s ezáltal az egyetemre való előkészítés ". A klasszikus nyelvek: a latin és a görög alkotják tehát a gimnáziumi oktatás középpontját, nem úgy, mint eddig, csak a latin nyelv. Megszűnik az addigi osztálytanítói rendszer, amely szerint egy-egy osztályban egy tanár tanított minden tárgyat, s életbelép a szakoktatás, amely szerint az egyes tárgyakat a szaktanárok tanítják. Az Entwurf, hogy a közönségben is nagyobb érdeklődést keltsen fel a nevelés és oktatás ügye iránt, iskolai vegyes bizottságot állít föl a város előkelő polgáraiból. Ezek a tanári karral együtt tanácskoznak az iskola ügyeiről s a tanári kart munkájában gyámolítják. Ezenkívül elrendeli, hogy a tanítás menetéről, az intézet belső életéről, a tanulókról évenként jelentést tegyen a gimnázium az úgynevezett „programm"ban. Ennek elejére egy értekezést kell írni az intézet történetéről, vagy a város vidékéről, vagy valamely pedagógiai kérdésről, 2