Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913

30 barátok jelenlétében. Ezek azonban csak díszvizsgálat számba mentek. A jutalmakat is ezeken osztották ki. Az iskolai év szeptember első napjaiban végződött ünnepi Te Deum-mal. 1831-ben megváltoztatták az iskolai év beosztását olyanformán, hogy az év október elején kezdődött, s a nagyszünet augusztus és szeptember hónapokra esett. A nagy kolera miatt azonban az uj beosztás csak az 1833 34-ik iskolai évben lépett életbe. A hivatalos levelezések latin nyelven folytak, sőt ez volt igen sok tárgynál az előadás nyelve is. Az iskola életéhez tartoztak az iskolai ünnepélyek is. Az évmegnyitó és évzáró ünnepélyeken kívül nagy fénnyel ülték meg. a király születésenapját. Egy ilyen ünnepély 1837 március 19-én, V. Ferdinánd születése napján, a feljegyzések szerint következőleg folyt le : Reggel 8 órakor az intézet egész ifjúsága összegyűlt és pedig a három felsőbb osztály növendékei a díszteremben, a három alsó osztály tanulói pedig egy nagyobb tanteremben. Az ünnepélyen jelen volt a helybeli papság, a városi hatóság, a szülők és a város polgárságából többen. A tanári kar egy-egy tagja alkalmi beszédet mondott és pedig a felsőbb osztályiaknál latin, az alsóbb osztályiaknál pedig magyar nyelven, a tanulók közöl pedig többen beszédeket mondottak és költeményeket szavaltak. Az ünnepélyt egy királyhimnusz eléneklése zárta be. Fejér György főigazgató 1824-ben a p:sti egyetem könyvtárának igazgatója lett s igy megvált a kerülettől. Helyébe 1825-ben Dresmitzer József, győri kanonok, neveztetett ki főigazgatónak. A tanítás munkája nagyobb zavarok nélkül a rendes mederben folyt egészen 1840-ig, amely esztendőben szörnyű csapás érte Baja városát. Május hó 1-én iszonyú tűzvész pusztította el a városnak legnagyobb részét, s ez alkalommal a gimnázium épülete is a lángok martaléka lett. 19 ember pusztult el a lángok között s 27 volt azoknak a száma, akik égési sebekben később haltak meg. Az égés alkalmával elpusztultak között volt Matics János, szenttamási születésű, 16 éves ötödik osztályi tanuló is, aki Ádámovics Ferenc megyei táblabíió és bajai lakos két nőtestvérét akarta kiszabadítani a lángok kazől, de hősies bátorságának áldozatául esett. Ádámovics Ferenc végrendeletében 1846-ban- 12000 koronás alapítványt tett 6 szegény tanuló számára. Az ösztöndíjra elsősorban az