Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1913
13 P. Spaich László tehát a kolostorból ide hozta a tanulókat s két, majd később három rendtársával együtt itt oktatta őket a latin nyelvre s egyéb más tárgyakra oly rendszerben ugyan, mint a többi gimnáziumban, de az intézetnek nem volt nyilvánossági joga. Magyarország közoktatásügye épen ez időben nevezetes változáson megv keresztül, s hosszas vajúdás után megszületik a Ratio Educationis. Azok a tanügyi mozgalmak, amelyek a művelt nyugatot forrongásban tartották, utat találtak hozzánk is s Mária Terézia megkísérelte ezek alapján az egész közoktatásügyet egységesen szervezni. Miután az örökös tartományok tanügyét szervezte s a Marx Gratiánféle tanterv-javaslatot szentesítette, Magyarország részére is felállította a helytartó tanács kebelében az udvari tanulmányi bizottságot s 1776-ban Ürményi Józseffel és Trestyánszky Dániellel tanulmányi tervet dolgoztatott ki. Így született meg a Ratio Educationis, amely 1777-ben jelent meg. Eszerint az összes iskolák állami felügyelet alá kerülnek. Baján is megjelenik Hersching Dániel, pécsi kanonok, királyi főigazgató s 1776. augusztus 3-án Spaich László provinciális, Basslicb Bonaventura, az intézet procfectusa és a városi tanács tagjainak jelenlétében nyilvános vizsgálatot tartott. Úgy látszik, nem volt megelégedve az eredménnyel, aminek a következménye az lett, hogy a bajai iskolát, minthogy sem a tanárok, sem az előadott tárgyak tekintetében nem felelt meg az uj tanulmányi rendszernek, a kir. helytartó tanács rendelete értelmében egyszerűen bezárta. A határozat 1778. november 27-én hajtatott végre. Az intézet így elveszítvén gimnáziális iskolai jellegét, ismét elemi iskola lett, amelyben Mandich Dömötör Kerenc-rendi atya és két világi tanító felváltva tanított. A városi hatóság azonban egyáltalában nem tett le a reményről, hogy sikerül neki latin iskolát állítani s újabb alkudozásokat kezd Jezsek Lászlóval, a Szent Ferenc-rend akkori provinciálisával, aki a város kérésére újból két grammatikus tanárt bocsátott a város rendelkezésére. Ezek azután egyéb tárgyakon kívül a latin nyelvben is oktatták az ifjúságot, még pedig ismét a kolostorban. Egy ideig nyugalom állott be. A városatyák azon hitben, hogy most már rendben van az ő latin iskolájuk, nem tartották szükségesnek a további lépéseket. Egy véletlen eset azonban csakhamar kizavarta őket nyugalmukból. Történt ugyanis, hogy a bajai iskolának egy kiváló tanulója, Oskó Mihály, nyilvános ösztöndíjért folyamodott a kir. helytartótanácshoz.
