Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1912

18 épült kormányzósági palota érintésével a temetőt látogattuk meg. Áz olasz campo santo e típusában a magasba nyúló thuják és cédrusok tövén szebbnél-szebb síremlékek emelkednek; mindmegannyi a szobrászat valóságos remekműve. — Égetően sütött a nap, mialatt leereszkedtünk a hegyoldalról, hogy az aquariumot keressük fel. Az aquarium a tengerészeti hatóság palotájának egy földszinti termét foglalja el. Állandó vízlefolyással felszerelt üvegtartókban ott van a Quarnero faunája a maga teljességében. — Az ebéd előtt még rendelkezésünkre álló időt a kikötő s rakodópart megtekintése töltötte ki. A kikötőt a város felől hatalmas kőpart, a szemközt fekvő oldalon az 1300 m. hosszú Mária Terézia-móló szegélyezi; amazon fényes paloták, emezen raktárok hosszú sora foglal helyet. A kikötő a vasárnapi munkaszünet ellenére is igen élénk volt. Nagy tengeri kolosszusok döntötték ki magukból rakományaikat vagy nyelték el telhetetlennek látszó gyomrukba a messze világrészekbe szállítandó árút. Ott korgonyzott útrakészen a Carpathia is. Mindegyikünk lelki szemei előtt mint büszke hős állott, mely a szomorú véget ért Titanic szerencsétlen utasait szedte fel sok viharban megedzett izmos hátára s vitte biztos révbe. Délután áthajóztunk Abbaziába, a Quarneronak eme kelLmes éghajlatú, széltől védett, tropikus növényzettől ékes fürdőjébe. A parkban társaságunk két részre szakadt. Egyik, kisebb része Volosca felé tartott a parton, mert csak a tengert akarta látni és azt, mint játszik hullámaival a part kövei között s ringatja óriási hátán a pillangóként lebegő vitorlásokat vagy az őrült sebességgel tova rohanó motorcsónakokat ; ezalatt a társaság másik részének a lelki világát a park virágszegélyes sitányai, pompás épületei, színes sétáló közönsége és a fürdővendégek tarka nemzetközisége sok-sok szép impresszióval gazdagította. Néhány órai kedves szórakozás után visszahajóztunk Fiúméba. Junius 24. hétfő. Reggeli után első utunk az Adamich-móló előtt a halcsarnokba vezetett, ahol a vásári élet most meglehetősen lanyha volt. Néhány kosár „scombri", rák és teknős feküdt a halászok előtt, kik mindamellett nem szűntek meg hangos kiabálással kinálgatní hitvány áruikat. Hamarosan megúntuk ezt az egyhangú, céltalan lármát s tovább folytattuk vándorlásunkat a vitorlásokkal tele Fiumara partján a papírgyárba. A gyárban szíves fogadtatásra találtunk. Egy tisztviselőnek kalauzolása mellett végignéztük a modern papírkészítés menetét az anyag széttépésétől a papírnak ívekbe való vágásáig. A tengertől elhódított területen épült dohánygyár volt visszavezető utunk legközelebbi célja. A gyár főleg cigarettákat készít. A gyár raktáraiban felhalmozott órási mennyiségű nyers dohány, a szivarok készítése, a cigarettát töltő munkásnők k 'zligycjsége, a gépek elmés, szorko-