Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1911

10 ládáiból, itthon és a külföldön, évekig feszülő buzgalommal gyűjti ennek a kulturának dirib-darabjait. Bölcs türelemmel nézi, kalapálja, rakosgatja, hasonlítgatja őket s a törmelékekből eszmék sugárzanak feléje s a romokból törvények világítanak neki s e törvények világánál fonja, sodorja a történelem szálait s rajzolja meg jellegzetes vonásokkal a kornak kulturális képét. ítéletei mindenre kiterjedő részletkutatás és lelkiismeretes adatvizsgálat logikus eredményei. Óriási anyag bírálatán alapulnak. Önállóak, eredetiek és biztosak. Tévedéseket igazítanak ki. Régi adatok értékét helyesbítik. Uj tételeket állapítanak meg. Irányt mutatnak. Nagy igazságét erősítenek: a keresztény eszmék és intézmények gazdagító, termékenyítő hatását a magyarság műveltségfejlesztésében. Ciszterci lelke mindenekelőtt saját rendje részesedését keresi. Három önálló munkában (A pilisi apátság története, 2 k, A czikádori apátság története,. A pásztói apátság története, 3 k.) és több értekezésben (A ciszterci rend története Magyarországban, A ciszterciek középkori iskolázása Párisban, A ciszterci rend múltja Magyarországon, III. Béla és a magyar nemzet művelődése, Hogyan lettek a ciszterciek tanítórenddé Magyarországon stb.), foglalkozik III. Béla király telepítvényeseivel, akik jó- és balsorsban egyaránt hűséges munkásai voltak a magyarság kulturális érdekeinek. Kiterjeszkedik azonban a művelődés egyéb tényezőire is. Szinte csodásan gyors egymásutánban jelennek meg: A népoktatás története Magyarországon 1540-ig, A káptalani iskolák története 1540-ig, A debreczeni ev. ref. főiskola XVII. és XVIII. századi törvényei, A pécsi egyetem, A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban c. nagyobb művei, melyek közül nem egyet a Magyar Tudományos Akadémia koszorúzott meg. Egyéb értekezéseiben és monográfiáiban főkép az Árpád-kor műveltségi állapotaim derít fényt; cikkeiben és beszédeiben rendi vagy országos ünnepi alkalmak jelentőségét, kiváló férfiak (Pauler Gyula, Czobor Béla, Inczédy Dénes, Mátyás Flórián, Horváth Mihály) érdemeit méltatja; könyvbírálataiban a jelentősebb történeti műveken tart szemlét. Eddig 11 önálló munkája, 67 értekezése és cikke, 37 könyvismertetése és bírálata jeleni meg. És mekkora tömege a jegyzeteknek, halmaza az összehordott anyagnak vár még feldolgozásra ! Ez azonban csak egy része úttörő munkásságának. Nemcsak mint író, hanem mint tanár is teremtett. Teremtett érdeklődést, felzaklatott munkakedvet s teremtett uj iskolát tanítványai körében a régi magyar műveltség kincsesházának kikutatására. Amióta (1893) mint magántanár, majd (1899) mint az ö számára rendszeresített művelődéstörténeti tanszék első nyilvános tanára működik a budapesti tudományegyetemen, egész sereg szorgos ifjú kéz dolgozik egységes terv szerint az eddig