Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1911

10 tatásai is szivének jóságából fakadtak, mikor legjobb szándékait félreértették, vagy mikor mindenkinek kedvére szeretett volna tenni, de az ellentétes érdekeket, kívánságokat összeegyeztetni nem tudta. Sajnos, hogy egyszer csak a legjobb szívnek is utolsót kell dobbannia, a leghasznosabb életnek is véget vet a halál. Vajda Ödön is lerótta már adóját a mulandóságnak: aki itt késő öregségéig nem akart pihenni, 1911. julius hó 9-én megtért az örök pihenés hónába, ahol bizonyára az Ur maga lett jutalma imádsággal megszentelt munkásságának. Rendjének tagjai — bár azóta már új szerető atyával vigasztalta meg árvaságukat a Mindenható — fiúi hálás szeretettel őrzik és áldják emlékezetét, mert tudják, érzik és vallják, hogy szivének minden dobbanása az övék volt. Nyugodjék békében ! Madarasa Flöris dr.