Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1911

rendek munkáját. Hogy a magyar föld, a magyar levegő átalakító hatását talán semmiféle idegenből átplántált intézménnyel nem éreztette jobban, mint ezekkel, arról nemcsak közoktatásügyünk mindenkori vezetői tehetnek tanúságot, de az ország intelligenciájának nagy része is, amely szerzetes iskolákból került ki. Minden elfogulatlan szemlélő hamarosan tisztába jöhet azzal, hogy a magyar szerzetes iskolákban a hagyományos józan valláserkölcsi irány és a történelmi múltban gyökerező erős nemzeti öntudat kultusza teljesen össze van forrva a modern pedagógia minden életrevaló gondolatát, szellemi haladásunk minden értékes vívmányát megbecsülő alkalmazkodással. Vajda Ödön, aki mint közember is bőven kivette részét ebből a munkából, mint vezér mindenképen azon volt, hogy rendje a szellemi erők nemes versenyében becsülettel állja meg helyét és a többi tanítórendekkel együtt egyre meggyőzőbb bizonyságait adja annak, hogy a szent alapítók intézménye még mindig nem avult, nem korhadt el, sőt hosszú életre hivatott, mert bár az elődök hagyományaihoz szilárdul ragaszkodik, meg tud és meg is akar felelni mindama jogos követelményeknek, melyeket a haladás nevében támaszt vele szemben a világ. Elsősorban arra van gondja, ami a tanítórendi hivatás betöltésének első feltétele, a tanárképzésre. Elődjének igen nagyjelentőségű alkotása e tekintetben a budapesti hittudományi és tanárképző intézet. Vajda Ödön kormányzó bölcsesége és atyai szívének melege fejleszti tovább és kitűnő kezekre bízván vezetését, virágoztatja a „novella plantatió"-!, amelynek ma már Bernardinum a neve. Így éri el azután aránylag igen rövid idő alatt, hogy rendjének intézeteit még a törvény követelte létszámon felül is elláthatja képesített tanárokkal. A munkakedv folytonos fokozásának eredménye, hogy a tanári oklevélen kívül egyre több rendtag szerzi meg a doktori fokozatot is. A jogosult ambícióknak nemhogy szárnyát szegné, de áldozatok árán is kész azokat előmozdítani. Akik a tudományok művelése és az irodalmi munkásság terén akarják érvényesíteni képességeiket, mindig számíthatnak úgy erkölcsi, mint anyagi támogatására. A közoktatásügyi kormány által időről-időre szervezett továbbképző tanfolyamok, majd a Görögországba, Olaszországba, Egyptomba rendezett tanulmányutak résztvevői között mindig vannak ciszterci tanárok. Egyáltalán mindig szívesen részesíti segítségben azokat, akik ismereteik gyarapítására az iskolai szünetek alatt tanulmányutakat akarnak tenni, vagy pedig tudományos kutatások céljából fel akarják keresni a hazai és külföldi könyvtárakat, levéltárakat. Az ő nevéhez fűződik a kezdeményezés dicsősége a rendtagoknak külföldi egyetemeken való továbbképeztetése terén is. És hogy a rend egyes tagjai a középiskola fölé emelkedve, magasabb munkakörben szerezhetnek dicsőséget a cisz2*