Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1910

6 hivta meg Capreae szigetére. (XVII. Baiis.) A szüreten Gaius magyarázza Sextusnak a szőllőszedés, borkezelés mesterségét. A városi fiu kíváncsian érdeklődik minden iránt. Mozgalmas, kedves kép tárul elénk: fönn a szedők dalolnak, lenn a völgyben a fürtöket sajtolják, tapossák, töltögetik hordókba a mustot. (XVIII. Vindemia.) Gaius is éneket mond a bor istenének, Bacchusnak tiszteletére. (XIX. Gai carmen) Azonban szomorúság érte az új villát. Az öreg Rufus, akinek kedves emlékét az ostiai séta őrzi, beteg lett, mire Sextusék gyorsan visszatérnek Rómába. Innen tudósítja Sextus Aulust a történtekről. Rufus nagyon rosszul van, már elkészültek a legrosszabbra. A beteg nyugodtan várja a halált, még ő vigasztalja környezetét. (XX. Aegritudo avunculi.) Az aggodalom gyásszá változott — írja új levelében Sextus. Rufus meghalt. A temetési szerlartások élénk leírása foglalata a levélnek. (XXI. Mors et, funus.) Aulus levele következik. Vigasztalja barátját s reméli, a baiaei szórakozások feledtetni fogják a veszteséget. Elsorolja ő is, mivel mulatozik Bovíllaeban s igéri, hova-hamar ő is Baiaeba megy s együtt fognak onnan Athénbe utazni. (XXII. Auli litterae.) Már a hajón találjuk a két jóbarátot és Sextus apját Laeliust. Bámulva nézegetik a tenger életét s egy úszkáló delfin alkalmat ád Aulusnak Árion poéta regéjének elmondására. (XXIII. Colloquium in navi.) Megérkeznek Piraeusba, Athén kikötőjébe. A kikötőben nagy a forgalom. Ki- s behordják az árúkat, adnak-vesznek. Laelius is új rabszolgát vásárol a meghalt Lucipor helyett: 800 sestertust (160 koronát) szívesen ád egy jó könyvmásolóért. (XXIV. Navis appditur. Servus emitur.) Kocsin mennek a városba és Lucullushoz, Laelius régi jó barátjához szállnak. Majd a híres szónokot Philodemust keresik fel, aki a két fiút szónoklatra fogja tanítani. Laelius elbúcsúzik tőlük s az új szolgával Lycusszal hazautazik Rómába. (XXV. Ex portu in urbem itur.) Sextus nem feledkezik meg jóbarátjáról Publiusról, tanulmányaikat, szórakozásaikat, Athén szépségeit levélben írja meg neki. (XXVI. Epistoli Sexti.) Publius válasza szomorú dologról értesíti a fiúkat : leégett Róma, elpusztult a circus, a lakósok szegényebb része koldúsbotra jutott. Csak egy a vigasztaló: Sextusék háza épségben maradt. A leégett várost szebben és rendesebben fogják felépíteni. (XXVII. Romae ineendium.) Közben a két fiú szorgalmasan járja Philodemus iskoláját. Egyik előadását van alkalmuk hallani, melyben Trója pusztulását mondja el. (XXVIII. Equus Troianus.) A tanulást Laelius levele szakítja félbe. Pannónia tartományban lázadás ütött ki, minden jóravaló római ifjú a háborúba készül. Laelius is hívja haza fiát és Aulust, kik már szintén katonasorban vannak. Szívesen indulnak vissza, mert nem illik a római ifjúhoz gyáván, otthon ülni, míg a többiek a hazáéi t harcolnak. (XXIX. Epistola Lada ad filium wum.) A pannóniai táborban találjuk a két